Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Sugár István: Az egri kapitulációs egyezmény létrejöttének és a törökök visszamaradásának körülményei
sal, nem is az uralkodóval, hanem személyesen csakis vele kötötte meg Eger kapitulációs egyezményét,44 Hogy a feladott vár és a város török alattvalói, sőt katonái is szabad választás alapján visszamaradhattak, csakis és kizárólag Egerben történt meg. Körülbelül 300 muzulmán volt török alattvaló döntött így, de számuk később Váradról és másünnen Egerbe szivárgókkal 392-re gyarapodott,45 Az Egerben visszamaradottak természetesen katolikus hitre tértek, s ragyogó szép magyar neveket vettek fel. Hogy ki bírta rá Caraffa tábornokot erre a maga nemében egyedülálló kedvezményre, csak erősen, nagy valószínűséggel gyanítható. A blokád alatt dezertált a várból Ali alajbég, - a várhoz tartozó hűbéres szpáhik parancsnoka! - a megkeresztelt Bátory László, - akinek Caraffa Eger városában házat adományozott. Sőt rövidesen az uralkodó felmentette („liberavimus”) mindennemű adózás és teher alól, mivel ,A vár feladásának és elfoglalásának kiváltképpen való előmozdítója volt. ” Egy kancelláriai okmány szerint pedig a császári haddal együttműködést („Mitwirkung”) tanúsított.46 1687. december 17-én délelőtt 11 órakor lobogó zászlók alatt, dobpergés közepette vonult el Egerből a 4 ezer főnyire becsült törökség; katonák és polgáriak egyaránt. A következő nap a Szepesi Kamara adminisztrátora a Magyar Udvari Kamarának azt jelentette Bécsbe: „Nem kétlem, hogy gróf Caraffa lovassági tábornok úr őexcellenciája a nagytekintetű császári Udvari Kamarának megkül- dötte az egri kapituláció pontjait. ”47 Nem tudjuk, hogy a kamarai adminisztrátor ismerte-e a király által jóváhagyott egyezményt, illetve, hogy az különbözik a Caraffa-félétől. Nem ismeretes az sem, hogy Caraffa altábornagy megküldte-e a maga által Rusztem pasával kötött egyezmény szövegét Bécsbe, s ha igen, hogyan, fogadta azt az uralkodó, s nem utolsósorban az Udvari Haditanács tábornoka indokolatlan, s ha úgy tetszik, jogellenes második egri megadási egyezményt. Úgy hiszem, hogy az országot a hódító törökségtől visszafoglaló hadjáratok során a maga nemében egyedülálló kettős megadási katonai egyezmény, valamint Antonio Caraffáról vallott ismereteink válnak lényegesen teljesebbé, de a hadműveleti főirány szárnyain elhelyezkedett várak elfoglalásának, felszabadításának kérdéseibe is teljesebb betekintésre nyújtottak az elmondottak lehetőséget. (Megjegyzés: E téma teljes részleteibe a Dobó István Vármúzeum gondozásában 1987-ben megjelentetett „Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől” című munka nyújt az elérhető források szintjéig elemző betekintést.) 81
