Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Szántó Imre: Eger felszabadulása a török uralom alól (1687)

A mintegy 3500 főnyi törökség 300 szekér poggyásszal együtt 400 német lovas fedezete alatt Donat Heissler vezérletével 1687. december 17-én a Makiári kapun kivonult az egri várból, Tokajon át Nagyvárad irányában.71 Ezzel leáldozott a 91 esztendős török uralom ebben az ősi városban.72

A császáriak, s a nyomukban jövő új lakosok december 18-án rendezett hálaadó istentisztelettel, Te Deummal nyitották meg Eger történetének új korszakát. Ezt a napot a város még a 19. században is fényes külsőségek közepette, díszes körmenettel ünnepelte meg.73

JEGYZETEK

1. Magyar Országgyűlési Emlékek (a továbbiakban: MOE) Vili. Bp., 1883,279. Az országgyűlés második fölterjesztése Mátyás főherceghez. 1596. febr. „Ouoniam autem pertinentiae confinii Agriensis, per haec bella tarn per Turcas ets Tartaros, quam milites magna ex parte desolatae sunt, proventusque eius, quibus milites praesidiarii interteneri solebant, múltúm diminuti dicuntur . . Uo. 306. Art. XXXIV.

2. Kropf Lajos: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. Századok (a továbbiakban: Sz) 1895. 408., 416.; Sugár István: Az egri vár eleste 1596-ban. Hadtörténelmi Közlemények (a továbbiakban: HK) XXVIII. évf. (1981) 1. sz. 11-43.; Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata története (1596. október 26.) HK XXX. évf. (1983) 4. sz. 553-574.

3. Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon (Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság). Magyar és török végvárak (1663-1684). Szerk.: Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1985. 229-231.

4. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban: EÉL) Visitationes Canonicae, rakt. sz. 3421.4L sköv.; MOE VIII. 1883. 330., 413. Art. XXXVIII.

5. Heves megyei Levéltár (a továbbiakban: HmL) Eger városi lt. In Causa Urbariali Civitatis Agriensis. Species Facti. Pest, 1823. 2. „Fatali anno 1596. capta Arcé et Civitate Agriensi per Turcas, ac intégra fere saeculo jugo Barbari pressa; tarn Ecclesia, Bénéficia sua et Eadem sibi provenientia, quam Cives suas libertates praehabitas, una cum Documentis amiserunt."

6. Eger dzsámijait és fürdőit felsorolja Evita Cselebi török világutazó. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Ford.: Karácson Imre. Bp. 1908. 118.; Gerő László: Eger. Bp., 1954. 29-33.; Katona István írja (História Critica Hung. XXVII. 324.), hogy Eger, mely 1596- 1687-ig török uralom alatt sínylődött, annyira eltörökösödött, hogy még a török iga alól való felszabadulása után is sokáig megtalálhatók voltak a török uralom emlékei (házak, iskolák, mecsetek, fürdők stb.); Balássy Ferenc: Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a törökök maradékai Egerben. Bp., 1875. 12., 52-53.

7. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. Magyarországi végvárak a XVI-XVI1. században. (Tanulmányok) Szerk.: Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1983. 83.

8. Evlia Cselebi, 1908. 116-118.; vö. Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. III. Eger, 1890. 187-189.

9. Vass Előd: A török kori Eger és az egri vilajet. Magyarországi végvárak a XV1-XVII. században. (Tanulmányok) Eger, 1983.; Vő. Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek. Magyar és török végvárak (1663-1684). Szerk.: Bodó Sándor

és Szabó Jolán. Eger, 1985. 219.

10. Evlia Cselebi, 1908. 119.,,. . . de magyarul és németül is tisztán beszélnek; nagyon őszinte és egyszerű emberek."; Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Különlenyomat a Főiskola Évkönyvének II. kötetéből. Eger, 1956. 398-421.

11. Bihari József-Füves Ödön: Az egri görög sírfeliratok és könyvek. Különlenyomat a Főiskola Évkönyvének V. kötetéből. Eger, 1959. 258-259.

12. Nagy József: Eger története. Bp., 1978. 135.; Vass, 1983. 170.

13. Evlia Cselebi, 1908. 118.

14. Sugár István: Eger város összeírása 1690-ben. Eger, 1974.

71