Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Nagy László: A magyar katonarétegek és a török kiűzése
14. L. Gantner Antal: Török - tatár - kuruc világ Nyugat-Magyarországon és Bécs ostroma. Soporon, é. n. 15. L. erről többek között L. Nagy: Ungarn im Jahre 1683. Internationaler Kongress für Militärgeschichte, Wien, 6- 10. Juni 1983. CAHM 1983. 187-198. 16. A török hódoltság kori Magyarország lakosságlétszámáról meglehetősen eltérő adatokat találunk az egyes munkákban. Míg régebben a királyi Magyarország, Erdély és a közvetlen török hódoltság alatti területek összlakosságszámát mintegy 2,5 milliónyinak becsülték a 17. században. újabban ennél jóval magasabbnak számolják azt. L. erről Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Bp. 1879. 421. vagy Acsády Ignácz: Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Bp. 1888,35. Vö. Dávid Zoltán: A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene. Valóság, 1980. 8. sz. 17. Ennek egyértelmű elismerését és kimondását 1. Magyarország hadtörténete, 1. k. IV. Fejezetében, vagy Nagy L.: A visszafoglaló háború értékelésének változásai a magyar történetírásban és hadtörténetírásban. Somogy Megye Múltjából, 1987. 127-147. 18. L. erről többek között: Késmárki névtelen nemes naplója. Szabó Károly-Szilágyi Sándor: Történelmi emlékek a Magyar Nép Községi és Magán Életéből. Pest, 1860. II. k. 19. Erről legújabban 1. Nagy L.: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp. 1986. 356-370. 20. L. Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége". A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Bp. 1976. (Bevezetés) Vö. Benczédi László szerk.: A Thököly-felkelés és kora. Bp. 1983. 89-164. 21. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György katonáinak politikai arculatáról 1. Nagy L.: „Megint fölszánt magyar világ van ..." 183-190. 22. II. Rákóczi Ferenc megfogalmazása szerint Bocskai István volt az a személy, aki „felkarolta a magyar szabadság ügyét, amely Ferdinánd uralkodása óta hanyatlani kezdett . . . Sok idő múltán a szabadságnak ugyanezt az ügyét a francia király biztatására Apafi Mihály karolta fel. Thököly folytatta a század végéig, s az Isteni Gondviselés csodálatos periódusa velem kezdte el az új század első éveiben azokat az időket és eseményeket, amelyek Bocskai alatt jelentkeztek a múlt század elején.” (II. Rákóczi Ferenc emlékiratai, 1978. 323.) L. még Nagy L.: Adalékok a XVII. századi kurucság politikai arculatához. „Nem jöttünk égi Hadak-Ut- ján . . .” Vázlatok és tanulmányok a XVII. századi kurucokról. Bp. 1982.64-116. 23. L. pl. Kemény János: Önéletírása. Bp. 1959. 130-131. A 17. századi kurucok hasonló magatartására I. a továbbiakban idézetteket. 24. Érdekesen számol be erről többek között egy Erdélybe utazó francia diplomata a 16. század utolsó harmadában. L. P. Lescalopier: Utazásom amelyet tettem én Pierre Lescalopier 1574- ben Velencéből Konstantinápolyba, a tengeren egészen Raguzáig, onnan pedig a szárazföldön, majd vissza Thrácián. Bulgárián, Havasalföldön, Erdélyen vagy másként Dácián, Magyar- országon, Németországon, Friuli és Treviso tartományokon át Velencébe. Bp. 1985. 25. L. pl. Szamosközy István: Történeti maradványai. Monumenta Hungáriáé historica II. Scrip- tores - továbbiakban MHHS - 17-9., Nagy L.: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Bp. 1969. 321., Vő: A „bibliás őrálló" fejedelem. 1. Rákóczi György a magyar históriában. Bp. 1984. 191-193. stb. 26. A hadlétszámokról bővebben 1. Bánlaky (Breit) József: A magyar nemzet hadtörténelme. Bp. 1940. XVII. Rész., továbbá Eszterházy Pál nádor írásait Bubics Zsigmond: Cornaro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-os ostromáról és visszavételéről. Bp. 1891. 27. A fentieken kívül 1. Rónai Horváth Jenő: Magyar hadikrónika Bp. 1897. II. Rész, 247. 28. Thököly 1683-as török ellei felajánlkozásáról 1. Szalay László: Magyarország története. Pest. 1867. V. k. 260-261. Vö. Bánlaky (Breit) J.: i. m. XVII. Rész 38-39. 29. A párizsi Gazette tudósítása szerint Thököly közölte sógorával, Eszterházy Pál nádorral: „Inkább fegyverrel a kézben hal meg Magyarország szabadságát, régi kiváltságait és a protestáns vallást védelmezve, mintsem hogy engedje magát lépre csalni olyan ígéretekkel, amelyek teljesítése nagyon is bizonytalan.” (Köpeczi B.: i. m. 1976. 54.) 30. A harccselekmények iratanyagát 1.: Ol Thököly-szabadságharc levéltára G-2. 2.3.4. csomókban. Legújabb földolgozásukat 1. Nagy L.: A török világ végnapjai Magyarországon, 330-339. 31. L. Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat történetéhez. Bp. 1937. 117. Vö Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935. IV. k. 197.. 202. 44
