Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Nagy László: A magyar katonarétegek és a török kiűzése

JEGYZETEK

1. A török hódoltság kori magyar haderőnemekről a régebbi irodalomból 1. Demkó Kálmán: Magyarország hadiereje a XVI.században. Hadtörténelmi Közlemények - továbbiakban HK - 1916., Uő: Kísérletek a magyar haderő föloszlatására. Századok - továbbiakban SZ- 1904. Újabban 1. pl. Szakály Ferenc: Parasztság és honvédelem. Valóság. 1974. 4. sz.. Nagy László: „Megint fölszánt magyar világ van . . ." Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben. Bp. 1985. és Uő..„Kuruc életünket megállván csináljuk ..." Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben. Bp. 1983.

2. Imreffi János, Bocskai István fejedelem fő fizetőmestere jelentette a fejedelemnek 1605 nyarán. amikor a töröktől meg nem szállt magyar területek döntő többsége Bocskait uralta, hogy „hatvanezer szablyánál többel" rendelkezik: Országos Levéltár - továbbiakban OL - Eszter- házy cs.lt. Rep. 77. fasc. Vö. Rónai Horváth Jenő: Bocskay István háborúja Rudolf ellen. HK 1893. 618. Ez a hatvanezres létszám nem a mozgó magyar sereg száma, hanem a hadipotenciálé, amelyben benne vannak a határvédelem miatt nem mozdítható csapatok is. L. erről Nagy L.: „Megint fölszánt magyar világ van . . .", 148-150. és Uő: „Kuruc életünket megállván csináljuk . . .”. 103-105.

3. A hajdúság létszámviszonyainak alakulására általában 1. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969., Szendrey István: Tanulmányok a magyar nép történetéből. Debrecen, 1980. Nagy L.: Hajdúvitézek, 1591-1699. Bp. 1983., 1986.

4. A végváriakra vonatkozó gazdag irodalomból 1. Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. Bp. 1980., vagy Nagy L. A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978.

5. A székelyek hadlétszámának alakulására 1. többek között Szentirmai Jenő: Magyar csapatne- mek a tizenötéves török háború idején. Esztergom. 1927. 148., Szádeczky-Kardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 1927. 148. L. még pl. Benda Kálmán: A Bocskai- szabadságharc. Bp. 1955. Okmánytár, 134-135., Történelmi Tár - továbbiakban TT - 1898. 616., Nagy L.: „Kuruc életünket megállván csináljuk ..." 58-80.

6. Ez átlagos létszáma a korban fegyveresen szolgálatot teljesítő főúri bandériumoknak, vármegyei hadaknak és az időnként igénybe vett részleges népfelkelésnek. Ez utóbbiba természetesen nem számítottuk bele az alkalmakként mozgósított székely közszabadokat.

7. Az európai hadlétszámokról, azok növekedéséről a 16-17. században 1. Perjés Géza: Mezőgazdaság, termelés, népesség hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében (1650-1715) Bp. 1963., továbbá Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig. 1657-1780. Bp. 1914.

8. L. erről többek között Bethlen egyik 1619-es levelét: Magyar Történelmi Tár-továbbiakban MTT - XXVII. k. 9-11. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Bp. 1976. 340.. II. Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról 1703-tól annak végéig. Bp. 1978. 338.

9. A korabeli magyar hadseregek harcértékéről összefoglalóan 1. Nagy L.: „Megint fölszánt magyar világ van . . .”,216-234. és Uő: „Kuruc életünket megállván csináljuk . . .",266-280.

10. Zsoldproblémákkal és azok negatív kihatásaival kapcsolatban 1. pl. azt a 16. század végén készült kimutatást, miszerint a királyi Magyarországon 16 724 végvári katona havi zsoldja 83 700, az évi 1 000 871 forintba került: Történelmi Szemle- továbbiakban TSZ - 1964. 1. sz. 173. Vö. 1890. 711., vagy Török-magyar kori államokmánytár - továbbiakban TMKÁO I. k. 218. A kihatásokra pl. N. Machiavelli: Die Kriegskunst in sieben Bücher. Karlsruhe. 1833. 21., vagy F. Raumer: Geschichte Europa s seit dem Ende des 15. Jahrhunderts. Leipzig. 1832-1865. T. III. 600.

11. Noyers francia származású lengyel királyi titkár 1657-es idézett véleményét 1. Szilágyi Sándor: Egykorú levelek II. Rákóczi György lengyel hadjáratáról. Rajzok és tanulmányok. Bp. 1875.

II. k. 45.

12. A korszak magyar harcászatának fogyatékosságairól I. újabban Liptai Ervin: főszerk. : Magyar- ország hadtörténete. Bp. 1984. I. k. IV. Fejezetében.

13. Erdély és a kurucok ellentéteivel a régebbi irodalmon túl részletesen fogalalkozik Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon, 1664- 1685. Bp., 1980. vagy Trócsányi Zsolt: Teleki Mihálv. Erdély és a kuruc mozgalom 1690-ig. Bp. 1972.