Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében
7. Lásd az 5. jegyzetet, továbbá: Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp. 1944. XIII. 460. Budapest története III.; Uő: 1976. 102.; Fekete Lajos-Nagy Lajos: Budapest története a török korban. Budapest története II. Föszerk.: Gerevich László. Bp. 1973. 426-436.; Csepel története a Vasgyár alapításáig. Csepel története. Bp. 1965. 6-31.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). Budapest története II. Föszerk.: Gerevich László. Bp. 1973. 7-240. 8. Buda ostromai előtt már csak egy mezővárosa (Ráckeve) és öt faluja (Szigetszentmiklós, Tököl, Szigetszentmárton, Szigetbecse, Makád) volt a Csepel-szigetnek, szemben a 16. századi törtök adódefterekben jelzett tizenhat településsel. (MOL. P 1291. III. H. Ráckevei uradalom. Eszterházy Miklós és István iratai 1658-1695.; Káldi-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Bp. 1985. 109., 111., 181-183., 274-276., 293-295., 399., 404-405., 417-419., 505-508., 527-528., 530., 540-541., 586-588., 592-594., 610., 613-614., 656-658., 664-665. 9. Lásd az 1-7. jegyzeteket. 10. Lásd a 3. és az 5-7. jegyzeteket. 11. Lásd az 1-7. jegyzeteket. 12. Például 1686. augusztus 7-én mintegy 300 tatár úsztatott át lovain a Csepel-szigetre, és megölt vagy elhurcolt magával egy csapatnyi császári lovast, akik takarmányt gyűjtöttek. (Szakály 1986. 264.) 13. Vö. Fenyvesi 1987. 103-124. 14. A Csepel-sziget 1622-ig királyi kamarabirtok volt, majd az Eszterházyak zólyomi, grófi ágának zálogbirtoka, 1657-től örökbirtoka 1695-ig. 1680 táján Ráckeve 200 háza után 535 ft évi summa járt Esterházy Miklósnak, Makád 80 házától 190 ft, Szigetszentmiklós 50 házától 140 ft, Tököl 28 házától 34 ft. Szigetbecse 16 házától pedig 24 ft. Az öt település 374 adózó házától tehát összesen 923 ft évi summát kapott a földesúr. A népesség és az anyagi javak közel kétharmada Ráckeve mezővárosban összpontosult. 1683-ban 2,5 porta után vetették ki az állami adót Pest megye hatóságai, viszont a nagy pusztulás után, 1691-ben már csak 1,2 porta volt az 5 Csepel-szigeti település adóalapja. (MOL P 1291. III. H. Ráckevei uradalom. Esterházy Pál, Miklós és István iratai; Kosáry 1965. 25-29.; Fenyvesi 1987. 112-124.) 15. Feltehetően sok értékes adatot tartalmaz még az adott időszakról a Ráckevei Királyi Uradalom rendezetlen, így kutatásra nem alkalmas iratanyaga is a Pest Megyei Levéltárban. A mezőváros legértékesebb, középkori és koraújkori irategyütteseiből mintegy 7 vagonnyit a II. világháborús papírgyűjtések céljaira tékozoltak el. 16. A település iratanyagának a zöme a helyi Árpád Múzeumban és a Pest Megyei Levéltárban található, illetőleg az Országos Levéltár különböző fondjaiban. Ráckeve története mindmáig feldolgozatlan; az 1888-as kis forráskiadvány és az 1927-es református egyháztörténeti füzet csekély tudományos értéket képvisel. (Magdics 1888. XI. 272. V. 1. térk.; Veszprémi Fejes György: A ráckevei református egyház és község története. Tahitótfalu, 1927. 75.; Fenyvesi László: Ráckeve a feudalizmus béklyóiban. Krónika. A tanárképző főiskolák történelmi diákköreinek lapja. 1974. 4. sz. 3-16.) 17. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 115. fol. Az általa megmentett kötetet Tamássy Andor, Ráckeve utolsó főjegyzője ajándékozta a könyvtárnak, 1958. január 1-i, verses dedikációval az 1. oldalán: „Zúzdára szántak egykor a bölcs elmék . . .)/Én hű barátod, megmentettelek. - / Keresztül húztam az ostobák tervét. / Díszítsd tovább Nemzetünk könyvtártermét. / Élj ott soká! - Jó könyv Isten veled!” 18. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 30-31. fol. (4 oldal, 40. versszak, 160 sor). 19. Uo. 30. recto folio 20. Az 1985-ös szécsényi történész konferencián már kitértünk e forrásra. (Fenyvesi 1987. 103- 124.) 21. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904.30 r. folio. - A versezetre Entz Géza hívta fel a figyelmet, aki Tamássy lejegyzése nyomán idézte a református eklézsia kirablásáról szóló strófáját. (Entz Géza: Ráckeve. Pest megye műemlékei II. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1958. 17. 22. Csomasz Tóth Kálmán: A humanista metrikus dallamok Magyarországon. Bp. 1967. 354.; Uő: A XVI. század magyar dallamai. Bp. 1958.698.; Szabolcsi Bence: A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamai. A magyar zene évszázadai. Bp. 1959. 101-156.; Falvy Zoltán: A magyar vonatkozású verses históriák zenei stílusa. Kézirat. Kan253
