Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében
Fenyvesi László BUDA OSTROMAI ÉS A DUNA-MELLÉK PUSZTULÁSA EGY 1687-ES SIRALOMVERS TÜKRÉBEN (Eseménytörténeti áttekintés, forráskritikai elemzés és szövegközlés) Témaválasztás, célkitűzés A török kiűzését eredményező felszabadító háború a 17. század végén több mint másfél évtizeden át hadműveleti területté,' illetőleg a különböző haderők felvonulási, utánpótlási, menetbiztosítási, csapatszállítási, beszálláso- lási, rekvirálási, portyázási-sarcoltatási, ellátási-adóztatási célpontjává, avagy bázisává változtatták a Középső-Duna-vidék kiterjedt területeit is.2 A háborús megpróbáltatások sokféle megnyilvánulási formái különlegesen felerősödve jelentkeztek a török időkben is mindvégig elsődleges stratégiai jelentőségű szárazföldi és víziút1 hódoltsági centrumának, Buda várának mintegy félszáz kilométeres, körkörös hatósugarában, főként az 1684-es és az 1686-os ostromok idején.4 Jól szemügyre vehető mindez a Csepel-sziget esetében,5 mely a Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb szigeteként,6 észak felől közvetlenül érintkezett a török vilajetszékhely déli határával.7 Ily módon a helyzeti energia, vagyis a földrajzi fekvés döntően kihatott az Alföld és a Dunántúl határán húzódó, sík vidéki terület fél tucat településének8 sorsfordulóira is, hiszen Buda térségéből lóháton néhány óra elteltével, kocsin és gyalog pedig legfeljebb fél nap alatt kényelmesen elérhették akár a keresztény, akár a mohamedán csapatok a sziget legdélebbi részeit is.9 Vízen még könnyebben megtehették ugyanezt, mivel a török megszállás korában a Duna mindkét ága hajózható volt."’ Katonailag egyetlen település sem volt megerősítve, mint ahogy a szigetcsúcs és a révek elsáncolására sem történt kísérlet a török katonai kormányzat részéről," így a vízijárműveken érkező, illetve a keleti kiságon lovaikkal átúsztató, vagy pedig dereglyéken, kompokon, ladikokon és csónakokon átkelő portyázó egységek számára a védhetetlen sziget könnyű prédát jelentett.12 A stratégiai jelentőségű dunai víziút, a szárazföldi hadiútvonal és a budai török báziserőd közelsége egyaránt indokolttá teszi, hogy röviden áttekintsük e különlegesen veszélyes helyzetű, központi hadiövezet centrumához kapcsolódó Csepel-szigeti Duna-táj népének sorsfordulóit a vészterhes 1680-as években.11 Mégpedig oly módon, hogy ne csak a lakónépesség, hanem az általuk létrehozott anyagi értékek sorsának alakulására is tekintettel legyünk, már amennyire ezt az adott forráslehetőségek megengedik.14 A feltáró munka során, ások kis részadaton kívül, sikerült egy terjedelmesebb, összefüggő helyi forrásanyagot is bevonni a kutatásba.15 Ugyanis a terület gócpontjaként funkcionáló Ráckeve mezőváros16 legrégibb fennmaradt proto- colluma17 többek között egy olyan sűrűn teleírt, négyoldalas, folyamatos pró237
