Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Pandula Attila: Báró Károlyi Mihály lovasezrede századzászlója 1669-ből

Szokatlan a zászló rúdjának kidolgozása. Semmiképpen sem tekinthető azonban - mint azt egyesek állítják - pl. széklábnak. Új korában igen díszes kivitelű, reprezentatív darab lehetett. A példányt a rúd teszi unikálissá az eddig ismert magyar katonai zászlók sorában. Ilyen jellegű, szoborral ékes zászlórúd e korból külföldi analógiákból sem ismert. Ugyanis a 17. században használatos zászlók többségének egyszerű kivitelű rúdja volt.

A zászló rúdja - jelenlegi letört formájában - 75,5 cm. A rúd szélessége annak alsó részén 3,8 cm, felső részénél, a kitüremlésnél 6 cm.

A fából készült csúcs felül piramis alakú. Ennek magassága 5,9 cm.

A csúcs tetején felül bemélyítés van a rézből készült hegy beerősítésére. Alatta egy 0,2 cm-es kis vájat van peremmel. Ezt követően a példány kiszélesedik, e részlet magassága 3 cm. Az ezt követő összeszűkülő rész 0,4 cm, illetve az ez után következő további perem 0,5 cm.

Az egykori aranyozott rézlemezből készült díszítés maradványai bal és jobb oldalon egyaránt megfigyelhetők.

Az előlapon egy 20x3,5 cm-es bemélyített rész van. Felső részén - a zászlólap anyagától elütő - 0,5 cm-es, színét megtartó vörös bársony baldachin alatt fából faragott és színezett ülő Szűz Mária-szobor van, karján a kis Jézussal. A figura magassága 17 cm, legnagyobb szélessége - a lábnál - 3,8 cm.

Mindkét alak fején kitüremlés látható. Ezen eredetileg korona lehetett.

A szobrocska eredeti színei - melynek nyomai láthatók - a következők voltak: Mária ruhája sötétzöld, a ruha bélése vörös, széle aranyszínű.

A rúdon ábrázolt Mária-motívum feltehetően a magyar katonai zászlókon ősi időktől kezdve ábrázolt Patrona Hungariae-motívum speciális megjelenése.

A rúdban található kis Jézust tartó Szúz Mária szobrocska