Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
R. Várkonyi Ágnes: 1687 és az érdekegyeztetés stratégiái
hogy a birodalom és Magyarország érdekeit egyeztetve, átmentsék a jövőnek - intézményes keretek között - a magyar katonanépet. Az 1715. évi törvény az állandó hadseregről végsősoron az 1698. évi döntést legalizálta. De a lényeg soha nem változik. „A magyarság ezzel - állapította meg Szekfü Gyula - abba a helyzetbe jutott, hogy saját államterületén fészkelték be magukat védett, kiváltságos helyzetbe oly ellenségei, kiket századokon át bármikor fel lehetett ellene használni. A magyar állami autarkiának mélyebb süllyedését el sem képzelhejtük, hasonlóval nyugati és Közép-Európa egyetlen népének sem kellett számolnia történetében.”35 Mivel pedig a történettudományban sokszor egy jó kérdés felér egy monográfiával, tegyünk hozzá Szekfü értékeléséhez egy kérdést: Vajon a Monarchia óraműszerkezetébe nem most épült be a rossz, a hibás rugó? Vajon 1698- 99 elhamarkodott hadügyi döntései nem a jövő viharvetései voltak? A Duna- táj népeit véghetetlen szenvedésekbe sodró viharoké . . . JEGYZETEK 1. Hofkammer-Referat, die Rascianische Militz und Einrichtung der Granitzen betreffend. Továbbá: Referat die Einrichtung deren hungarischen Granitzen der räzischen und andere Nationalmiliz. - Bées Haus-Hof- u. Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, (HHStA) 14735 numerum- számmal idézi: Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására, Századok 1904 (továbbiakban: Takáts, 1904)330-332. 2. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556-1767, Bp. 1972. - Rácz István: A hajdúk a 17. században, Debrecen 1969. - Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora Bp. 1965. - Benczédi László: Katonarétegek helyzete török elleni várháborúkban, Hadtörténeti Közlemények 1966. - Uő: A Thököly-felkelés társadalmi és politikai alapjai. In: A Thököly-felkelés és kora Szerk.: Benczédi László, Bp. 1983. (továbbiakban: Thököly, 1983.) Nagy László: „Kuruc életünket megállván csináljuk.” Társadalom és hadsereg a XVII. század kuruc küzdelmeiben. Bp. 1983. 3. Theodor Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit, Sigmaringen 1980. - Ivá- nyi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezkedésével kapcsolatban, Levéltári Közlemények 1971. - Benczédi László: Kollonics Lipót és az Einrichtungswerk. In: Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzése idején. Salgótarján 1987. (Továbbiakban: Salgótarján 1987) 4. Bán Péter: Egy portugál szemtanú tudósítása I. József 1687. évi koronázásáról, Levéltári Szemle, 1985 - Tilcsik György: Újabb forrás I. József magyar királlyá koronázásáról, Levéltári Szemle, 1987. -Acsády Ignácz: Magyarország története I. Lipót és I. József korában. A Magyar Nemzet Története, Szerk.: Szilágyi S. VII. köt. Bp. 1898, 468. (Továbbiakban: Acsády, 1898) 5. Acsády, 1898, 468-469. - Hóman Bálint-Szekfü Gyula: Magyar Történet IV. köt. Bp. 1935. 203-205. - Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása. Bp. 1987. - Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megalapítása az 1687/88. országgyűlésen Bp. 1922. - Baranyai Béla: Hogyan történt az 1687/88. évi 1-4 t. c. szerinti törvényszöveg becikkelyezése Bp.1934. 6. Idézem: Búcsú és emlékezet, a visszaszoruló török képe a magyarországi háborúk idején. Keletkutatás. 1988 tavasz. 7. Nagy Lajos: Az 1686-1687. évi hadjárat, In: Budától Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Szerk.: Szita László, Pécs 1987. (Továbbiakban: Budától Belgrádig: 1987.) 21
