Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Csorba Csaba: A török végvárak ellenállási lehetőségei a felszabadító háborúk során
Csorba Csaba A TÖRÖK VÉGVÁRAK ELLENÁLLÁSI LEHETŐSÉGEI A FELSZABADÍTÓ HÁBORÚK SORÁN Az 1980-as években mintegy tucatnyi könyv jelent meg a török elleni felszabadító háború történetéről. Úgyszólván valamennyi országos magyar könyvkiadó megjelentetett egy-két kötetet a felszabadító háborúkról. Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban s egyéb periodikákban további cikkek-tanul- mányok özöne látott napvilágot. S ha az évfordulóhoz kapcsolódó dömping ellenére jelen sorok írójának mégis mindenekfelett hiányérzete van, ezzel az érzésével aligha van egyedül. Hiszen maguk a megjelent művek írói emlegetik - teljes egyetértésben összecsengő refrénként -, hogy a felszabadító háborúk alapműve ma is az az 1886-ban megjelent monográfia (Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban), amelynek Wellmann Imre készítette, 1936-ban megjelent átdolgozása a magyar történettudománynak e kérdéskörben máig felül nem múlt teljesítménye. Tegyük hozzá, hogy török viszonylatban Fekete Lajos monográfiája (Budapest a török korban Bp. 1944.) a hasonló alapmű, amelynek az új Budapest története monográfia 2. kötetében, 1975-ben csak szánalmasan megcsonkított torzója jelent meg. Jellemző, hogy nem a könyvritkaságnak számító eredeti művet jelentették meg reprintben az évfordulóra, hanem annak 1975-ben napvilágot látott változatát. A kiadott Bél Mátyás szöveg helyett is hasznosabb lett volna inkább Károlyi-Wellmann reprintjét kinyomni, mivel valóban alapmű s mert ritkaság. Az évfordulós kiadványok zöme ismeretterjesztő munka, s a cél érthetően kihatott az eredményre: a mélyebb összefüggések feltárását, nagy mennyiségű adatanyag közlését hiába keresi bennük az olvasó. Eddig ismeretlen, alapvető jelentőségű forrás jószerivel nem is látott napvilágot. Feltétlenül hasznos ugyan, hogy a külföldi levéltári források katasztere megjelent,1 de egyelőre kéziratban várja a sokszorosítást a magyarországi levéltárak hasonló katasztere. A kötetek és tanulmányok írói egyébként ezeket a hasznos tájékoztatókat még nem használhatták, mert késve láttak napvilágot. Török vonatkozásban egykorú útleírások, török történetírók művei mellett az utóbbi időkben főleg adóösszeírások jelentek meg, melyeknek köszönhetően a 16. század középső harmadáról meglehetősen átfogó képet kaphatunk településtörténeti és gazdasági vonatkozásban. A nem katonai célú török építészet monográfiája is megjelent.2 A hadiépítészet és a török hadtörténet egyéb vonatkozásai azonban még mindig háttérben maradtak.3 A felszabadító háborúk török vonatkozásairól a nemzetközi konferenciák közzétett anyagát (Bécs ostroma) nem számítva jóformán csak az áll rendelkezésünkre, ami a legutóbbi noszvaji konferencia előadásait tartalmazó kötetben megjelent.4 Hegyi Klára kis ismeretterjesztő munkája5 igen plasztikusan mutatja be a magyarországi török berendezkedést, s újabb ismeretterjesztő képeskönyve6 még tágabb kitekintést enged, de egyik sem hadtörténeti, hanem elsődlegesen 159
