Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban

c) „Plan Von Stulweissenburg” felirat az alaprajz fölött. Német nyelvű magyarázó szöveg a lap felső sarkában, külön keretben. Lépték a lap alján. Székesfehérvár belvárosának és a Rácváros felvételi rajza. Több színű. Wien, Kriegsarchiv, Inland C. V. 485/19-1. 60x40 cm 1738. Készítője ismeretlen.

d) „MAPPA HAEC DESIGNAT SITUM LIBERAE REGIAE QUE CIVITATIS ALBA- REGALENSIS” felirat a térkép jobb alsó sarkában. Latin nyelvű magyarázó szöveg a rajz jobb szélén, lépték a lap alján. Székesfehérvár belvárosának és környékének alaprajza. Több színű. Budapest, OL. S 11. No. 1287.95x50 cm. Készítette Liptay János 1797-ben. Egy részét meghatározás nélkül közli: Kállay, Székesfehérvár haszonvételei 1688-1790 között. Die Regalien der Stadt Stuhlweissenburg 1688-1790 FMTÉ. 5. Székesfehérvár, 1971. 59.

e) „Szabad királyi Székesfehérvár városának mappája” felirat és magyarázó szöveg a térkép felső részén. Alul a város korabeli, fent török kori metszete. Lépték a térkép jobb alsó részében. Több színű. Székesfehérvár, IKM. ltsz. nélkül.

f) „A Belső Város rajzolatja” felirat a jobb felső sarokban. FML ltsz. nélkül. Mindkettőt készítette Wüstinger József hittes földmérő 1826-ban.

g) Székesfehérvár belterületének térképe. Székesfehérvár, FMLT 146. készítette Wüstinger József 1826-ban.

h) „Szabad Királyi Székes Fejérvár várossának, házhelyeinek, kertjeinek és szürüjeinek rajzolatja, leírása és kiszámolása.” Készítette Wüstinger József Hittes Földmérő 1826-ban. Székesfehérvár FML (ltsz. nélkül)

3. a) „Weissenburg” felirat a magyarázó szövegben. Német feliratos tollrajz, vörös. 10,6x43 cm.

Karlsruhe Landesarchiv. Hfk. G. 135.

b) A Monostor bástya elfoglalása 1602-ben Wathay Ferenc festménye énekeskönyvéből. Székes- fehérvár IKM 23 846.

c) Friedrich Bernhard Werner metszete 1741 körül.

Székesfehérvár IKM. 57 658,39 801,39 449. Közli: Fitz 1957. 28.

d) Johann Philipp Binder metszete 1780 körül.

Székesfehérvár. IKM. 63 636.

Közli: Fitz-Császár-Papp., 1966. 38.

e) Pick-Lenhard metszete 1830 körül.

Székesfehérvár. IKM. 39 806,87 784.

Közli: Fitz, J : Székesfehérvár. Magyar Műemlékek. 1957, 29, Fitz-Császár-Papp, 1966. 39., Kovács P.: Székesfehérvár városképének kialakulása, régi metszetek alapján. Műemlékvédelem 14. Bp. 1879. 156.

f) Aujedszky Adolf olajfestménye 1870 körül.

Székesfehérvár. IKM 78 465.

g) A Budai kapu és várfalrészletek 1870 körül.

Székesfehérvár. IKM 78 470.

4. Siklósi Gy.: Néhány adat Székesfehérvár bronzkori topográfiájához. Alba Regia XXL Székesfehérvár, 1984. 242-244. A dombon talált római kori cserép, leltári száma: 85 274.

5. Bakay K.: Gräberfelder aus den 10-11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die frage der fürstlichen Residenz IL A Székesfehérvár környéki 10-11. századi temetők ésafeje- delmi székhely kérdése. Alba Regia VIII-IX. Székesfehérvár, 1967. 57-85.

Kralovánszky Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Die Ausbildung der Stadt Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) auf Grund der archäologischen Daten. Székesfehérvár Évszázadai 1. Székesfehérvár, 1967. 7-18.

Kralovánszky Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései. Siedlungsj>eschichtliche Probleme der Stadt Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) in den X-XI. Jahrhunderten. Székesfehérvár Évszázadaik 1967.35-47.

6. Kralovánszky 1967. 35-47.

Kralovánszky A Baukunsthistorische Angaben zur Frage des Auftauchens des vierapsidalen Kirchentyps in Ungarn. Folia Archaeologica XXXV. Budapest, 1984.111-138.

Kralovánszky The earlist church of Alba Civitas, Alba Regia XX. Székesfehérvár, 1983. 75-89.

7. Kralovánszky 1983.

8. Siklósi Gy.. Székesfehérvár legmagasabb pontjának építéstörténete. Kézirat, 1985.

9. Siklósi Gy.: Székesfehérvár középkori városfalai. I. Székesfehérvár északi erődítésrendszere.

154