Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

évi ostrom előtt készült, és az ostrom során leégett palánkkal azonosítom a következők alapján.

a) A történeti adatok szerint a külső vár palánkja ilyen hatalmas mértékben csak egyszer, az 1566-os ostrom idején égett le. A 17. század elején kisebb támadások érték ugyan Gyulát, de a palánk leégéséről soha, mindig csak a város felgyújtásáról emlékeznek meg forrásaink. Az 1695-ös felmérések mindenütt ép külső várat ábrázolnak. Sem Porthen Jakab, sem Lambion Lam- pert ezredes elüszkösödött, leégett külső palánkról nem tudósít.

b) A két külső cölöpsor feltárása során egyértelműen török kori leletanyag nem került elő.

c) A legkülső cölöpsor iránya öt méterre nyugatra eltér a kaputoronytól, tehát nem köt be a külső vár bejáratához. Márpedig a török kor végi felmérések mindegyikén világosan látszik, hogy a külső vár ÉNy-i oldalán futó palánk bekötött a kaputoronyhoz.

A két külső cölöpsor mellett további két, többszörösen megújított cölöpsort bontottunk ki. (9. kép) Ezek iránya és a legkorábbi sorok jelentkezési mélysége megegyezett a külső sorokéval, olyan jellegű nagymértékű leégés nyomát azonban, mint azokon, itt nem lehetett megfigyelni. A palánknak ezen a részén igen nagy méretű, 75-80 cm átmérőjű cölöplyukakat bontottunk ki. (10. kép) Ez utóbbiak igen komolyan megépített védműrendszerre utalnak. Megfigyeléseim szerint a palánk harmadik-negyedik sorát a török korban építették, illetve a török korban - legalábbis a feltárt szakaszon - teljesen megú9. kép. A külső vár palánkjának cölöpsorai

136