Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

5. kép. Leopold Franz Rosenfeld felmérése 1722-ben

Rosenfeld felmérésén, közvetlenül a kaputorony mellett egy nagyobb, körben pedig több kisebb épületet láthatunk. Az 1745-ben, illetve az a körüli években készült metszeteken már áll a kastélyépület, a körben lévő kis házak - a rácok hajdani lakóházai - azonban már hiányoznak. Helyettük a kaputorony felőli oldalon csak egy nagyobb épület látszik, a szemben lévő oldalon pedig egyes metszeteken egy, másokon három, azonban nem szabálytalanul, hanem egy sorban álló házat láthatunk. Harruckern János tehát a katonaság kitelepítése után a külső várban kastélyt építtetett, a középső vizesárkot pedig betemettette. 1754-ben azután a kastély parkjának közepén álló török dzsámit is elbontották.

2. A külső vár a 17-18. század fordulóján az ásatási eredmények alapján

1984-1987 között Gyulán, a külső vár területén, a hajdani Almássy-kastély parkjában kisebb feltárást végeztem. (6. kép) Munkám tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze.1*

A történeti adatok alapján láthattuk, hogy a külső vár palánkjának már a török foglalás előtt állnia kellett. Erre utalt az az adat, miszerint a külső vár palánkjában tűz keletkezett, amely a védőket a belső várba kényszerítette vissza. Az ásatás során, a külső vár ÉNy-i oldalán feltárt két külső cölöpsor hatalmas tűzvész nyomait mutatta. (7-8. kép) Az általunk kibontott legkülső sor vastagon átégett. A mai felszíntől mérve 160 cm-es mélységtől bontakozó

133