Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Agria eliberata - Eger szabad! 1687. december 17.
A következő napok során Rusztem feltárta a kiküldött császáriak előtt a vár hadiszertárát, az ágyúparkot és az aknákat, valamint a lőszerkészletet. A vizsgálat mindent jó állapotban lévőnek bizonyult, de semmi kenyeret sem találtak. A Caraffa által december 15-ére Egerhez parancsolt 250 szekér megérkezett, s 16-ára megtörténhetett az elvonuló törökök poggyászának a hosszú útra való felmálházása, valamint a végső felkészülés a végső távozásra Egerből. Az utolsó napon Rusztem pasa néhány török ékszert küldött ajándékba Caraffa altábomagynak, aki üdítőkkel viszonozta a távozásra készülő beglerbég udvariasságát.857 Igen figyelemreméltó, s a maga nemében példátlanul álló esetről tudósította a kamarai adminisztrátor a bécsi Udvari Haditanács egy tanácsosát. Eszerint, mivel Eger várát és a várost régtől fogva a Szepesi Kamara adminisztrálta,858 a blokádnál alkalmazott hadi- szertárnokot és tüzért is az fizette, az uralkodó érdekeire való tekintettel Caraffa lovas tábornok Eger átadási tárgyalásai során, nyomban kezdetben egy bizonyos összeget kívánt nyomatékkai a törököktől a blokádban résztvevőknek a blokád során tett költségei fedezésére. A végsőkig azonban nem akart elmenni. „De az ember ebben az ügyben hasztalan fáradozik, minthogy a törökök őrgróf Doria alezredessel kötött pontok eleve való ismeretében semmi esetre sem akarnak engedni. ”859 Nem tudunk hasonló esetről a felszabadító háború során, amikor a győztes keresztény hadak felmerült katonai költségeiket a vesztes törökökön kívánták volna behajtani. Minden valószínűség szerint ennek az egyedülálló esetnek a kiagyalója Fischer Mihály, a Szepesi Kamara adminisztrátora volt. Eger behódolásának a hírére egész sor katolikus pap érkezett a császári táborba. Budáról a jezsuiták Pusztabonyák István atyát küldték, aki december 14-én érkezett meg. De abban az időben, mint tábori lelkész, („missionarius castrensis”) a cseh jezsuita provinciából páter Georg Khinel, valamint az ausztriai provinciából Ignaz Perizhoff atya is Caraffa környezetében tartózkodott, akik császári és miniszteri jóváhagyással bírtak, hogy alkalmas ingatlant nyerjenek a szerzetesrendnek Egerben való megtelepedésére.860 A ferencrendi szerzetesek sem hiányoztak, a nagy népszerűségnek örvendő „barát”-ok. Palásti András provinciálist is a táborban találjuk Kolocsányi Pál rendtársával egyetemben. Sőt, utolsóként megérkezett fráter Figuli Sámuel is.861 A minoritákat 260
