Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
1685. Az első győzelmek éve. Szolnok, Heves szabad!
A poroszlóiak is megkapták Mercy altábornagy „kemény és szoros parancsáét palánkfának Szolnokra való szállítására, de mivel őket is megfenyegette az egri pasa levelével, végső kétségbeesésükben Bulyovszky Ferenc alispánhoz fordultak segítségért. Ök ugyanis megkezdték a szálfák szállítását, „de basa levele érkezvén reánk erőss parancsolat alatt, hogyha megcselekszük, minden kegyelem nélkül hét esztendőn felül mindegyik kardra hánynak bennünket érette. Immár az kettő között nagy anxietásban (aggodalomban, S. I.) lévén, éppen bizonyára csak agonizálunk, mit kelle- nessen cselekednünk . . Arra kérik a poroszlóiak alispánjukat, hogy „esedezzék érettünk méltóságos generális urunk őnagysága előtt, hogy ne tulajdoníccsa őnagysága vakmerőségnek, avagy nem-akaratnak, hanem a veszedelem alatt lévő lehetetlenségnek, mert örömmel jó szívvel cselekedtük volna, ... de tudván azt, hogy a keresztény irgalmasság lakozván őnagyságánál, jobb minekünk, hogy sem az pogánynak irgalmatlan kezei szálljonak reánk . . .”386 Az egri beglerbég pasa megtiltotta vilájetje rájáinak, hogy behódoljanak a felszabadító keresztény szövetséges csapatoknak. Amikor erről értesült a szolnoki várban Véber Dániel hadbiztos, ő is „koldulás”-ra adott parancsot 1685. december 21-én falvak és városok lakosságának, titulálva őket „hitetlen kutyák”-nak, „ebek”- nek. >yAz egriek (a törökök, S. I.) is a minap tilalmazni kezdték volt a jobbágyokat hóduni, leveleket jártatván szélyel a falukra; mely postását török levéllel együtt felakasztották. Ez volt a jutalma a török birodalomnak . . ,”387 Ez a néhány eset is hűen tükrözi azt a kétségbeejtő helyzetet, melyben a hatalmát lassan vesztő, de korábbi korlátlan hatalmával továbbra is fenyegetőző egri pasa és az oszmán erők felett egy sor fényes győzelmet aratott szövetséges keresztény sereg fölénye teljes tudatában lévő császári altábornagy erőszakos fellépése között őrlődött Heves és Külső-Szolnok vármegyék népe. Levéltári adat hiányában nem tudjuk, hogy a poroszlóiak, vagy a gyöngyösiek szállítottak-e palánkfát a szolnoki vár megerősítésére, de az bizonyos, hogy ott még 1685 utolsó hónapjaiban bizonyíthatóan számottevő erődítési munkálat folyt. 1685-ben Szolnokra érkezett Delisle francia származású császári hadmérnök s ott elkészítette a töröktől visszafoglalt szolnoki vár és a város térképét, mely fenn is maradt. A rajzhoz mellékelt magyarázatból fény derül a vár megindult erődítési munkálataira, melyek 94
