Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
Megyénk e súlyos katonai terheket csak kölcsönfelvétel árán tudta úgy amennyire teljesíteni, mivel, mint írták: „pénztára üres” volt.298 Bulyovszky Ferencnek, a vármegye követének Rabatta császári tábornok embertelen fellépése nyomán „tizenkét napig kemény árestomot kellett szenyvedni, ” - miként Korompay Péter egri püspöknek, a megye örökös főispánjának leveléből értesülünk.299 Bulyovszky alig szabadult ki a besztercebányai börtönből, a vármegyei közgyűlés határozata értelmében Pozsonyba utazott, s a kapott „instructio” szellemében bejelentette Heves és Külső-Szol- nok törvényesen egyesült vármegyék hűségnyilatkozatát Habsburg Lipótnak, aki azt 1684. február 28-án kelt oklevelében elfogadta.300 Az elhunyt alispán, Tassy Mihály helyett a tisztújító közgyűlés a tapasztalt és nagyra becsült -sa későbbiek során valóban rátermettnek bizonyult - Bulyovszky Ferencet választotta meg a kettős megye alispánjává.301 Bulyovszky megválasztása alkalmával még nem is gyaníthatta, hogy milyen súlyos gondot, sőt életveszélyt vállalt magára magas tisztsége révén. A vármegyei közgyűlés haladéktalanul meg is fogalmazta jogos sérelmeit, s utasította a pozsonyi országgyűlésre küldött követeit annak előterjesztésére.302 Gróf Eszterházy Pál nádor aláírása 1684. március 17-én Eszterházy Pál nádor Pozsonyban kelt felhívásában Heves megyét is fegyverbe szólította a török ellen: „. . . Látván annak okáért a megböcsüllletetlen üdőt s alkalmatosságot, most lévén kegyelmeteknek módgya abban, hogy régi vitéz eleitűi vett igaz magyarságát, s együtt kegyelmes urunkhoz s istentelen ellenségeinktől megrontott hazánkhoz való hívségét megmutassa, kellyen föl, s fogjon ki ki fegyvert, hogy kegyelmes urunk s az több körösztény fejedelmek számas szép hadaival, s velünk conju- gálva (egyesülve, S. I.) magát egy szívvel lélekkel mehessünk eleiben ellenséginknek, s vessük ki edgyszer nyakunkból az seregeknek Ura 74
