Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684

menőben elhajtottak is, csak két szekér sem jött békével haza, hanem valamint az anya ez világra hoszta, úgy jött az ki megjöhetett. . . ”272 Domoszlai Csőke János „Heves megyei paraszt hadnagy tár­saival együtt” imigyen adta elő a tatárok dúlását és pusztítását: . . a tatár előtt el kellett futnunk, azután aki hon megmarad­hatott, helyéből sem mer kimozdulni. Sok falusi embernek egy ökre, egy tehene nem maradott. Sok még faluját sem akarja megszállani, hogy semmiféle marhája nem maradott. . . ”273 A kettős megye másik, tiszántúli része, Külső-Szolnok sem ke­rülhette el ekkor szomorú sorsát. A mezőtúri „szegény nemesség” egy, a vármegyének írt leveléből megtudjuk, hogy „az tatár éjjel nappal megyen által rajtunk, mind penig egyéb féle sok elegy belegy nemzetségek... a feleségeinket, gyermekeinket nem hadgy- hattyuk . . .”274 Máskor pedig arra derül fény, hogy az átvonuló „tatárok, - mi­ként a mezőtúriak panaszolják Thökölynek, - barmainkat levagdal­ták, úgy annyira, hogy amelynek közülünk 16 volt is, jó ha csak ket­tő, vagy három maradt is .. . ”275 A vármegyei közgyűlés a beküldött jelentések alapján meg is állapította, hogy a „tatarica invasio” emberben, állatban, s egyéb javakban borzalmas pusztítást okozott. A vármegye nagyobb része elpusztult.216 A Bécs ellen operáló hadakban az egri vilájet fegyveres ereje is­meretlen, de mindenképpen tekintélyes létszámban és összetételben, két hadtestre osztva volt részese a nagy küzdelemnek. A zöm kétség­telenül annak a Huszejn pasának a parancsnoksága alatt vett részt a hadjáratban, akit Kara Musztafa nagyvezér Eszéken, közvetlenül azt követően állított az egri vilájet élére, hogy előtte Thököly Imre és kísérete tisztelgett.277 A nagyvezér az új egri beglerbéget, Huszejn pasát állította az egri és a váradi ejáletből kikerült, s Thököly segítségére Felső-Magyarországra rendelt oszmán csapa­tokból összeállított haderő élére. Az egri török katonaság másik, bizonnyal kisebb részét az elő­ző beglerbég, Ali pasa vezette. Ezek a katonák a temesvári vilájet hadinépével Ibrahim „budai vezérpasa” vezénylete alatt a Kara Musztafa nagyvezér által vezetett fősereghez Székesfehérvárnál csatlakoztak, s a dunántúli harcok, valamint Bécs meddő ostroma részesei voltak. Ali egri pasa csapatai a székesfehérvári bázisból lendültek tá­madásba. A jól értesült török Rasid Efendi elbeszéléséből tudjuk, hogy „Pápa várában a hit ellenségei erősen dacoltak, ezért Húszéin

Next

/
Oldalképek
Tartalom