Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
menőben elhajtottak is, csak két szekér sem jött békével haza, hanem valamint az anya ez világra hoszta, úgy jött az ki megjöhetett. . . ”272 Domoszlai Csőke János „Heves megyei paraszt hadnagy társaival együtt” imigyen adta elő a tatárok dúlását és pusztítását: . . a tatár előtt el kellett futnunk, azután aki hon megmaradhatott, helyéből sem mer kimozdulni. Sok falusi embernek egy ökre, egy tehene nem maradott. Sok még faluját sem akarja megszállani, hogy semmiféle marhája nem maradott. . . ”273 A kettős megye másik, tiszántúli része, Külső-Szolnok sem kerülhette el ekkor szomorú sorsát. A mezőtúri „szegény nemesség” egy, a vármegyének írt leveléből megtudjuk, hogy „az tatár éjjel nappal megyen által rajtunk, mind penig egyéb féle sok elegy belegy nemzetségek... a feleségeinket, gyermekeinket nem hadgy- hattyuk . . .”274 Máskor pedig arra derül fény, hogy az átvonuló „tatárok, - miként a mezőtúriak panaszolják Thökölynek, - barmainkat levagdalták, úgy annyira, hogy amelynek közülünk 16 volt is, jó ha csak kettő, vagy három maradt is .. . ”275 A vármegyei közgyűlés a beküldött jelentések alapján meg is állapította, hogy a „tatarica invasio” emberben, állatban, s egyéb javakban borzalmas pusztítást okozott. A vármegye nagyobb része elpusztult.216 A Bécs ellen operáló hadakban az egri vilájet fegyveres ereje ismeretlen, de mindenképpen tekintélyes létszámban és összetételben, két hadtestre osztva volt részese a nagy küzdelemnek. A zöm kétségtelenül annak a Huszejn pasának a parancsnoksága alatt vett részt a hadjáratban, akit Kara Musztafa nagyvezér Eszéken, közvetlenül azt követően állított az egri vilájet élére, hogy előtte Thököly Imre és kísérete tisztelgett.277 A nagyvezér az új egri beglerbéget, Huszejn pasát állította az egri és a váradi ejáletből kikerült, s Thököly segítségére Felső-Magyarországra rendelt oszmán csapatokból összeállított haderő élére. Az egri török katonaság másik, bizonnyal kisebb részét az előző beglerbég, Ali pasa vezette. Ezek a katonák a temesvári vilájet hadinépével Ibrahim „budai vezérpasa” vezénylete alatt a Kara Musztafa nagyvezér által vezetett fősereghez Székesfehérvárnál csatlakoztak, s a dunántúli harcok, valamint Bécs meddő ostroma részesei voltak. Ali egri pasa csapatai a székesfehérvári bázisból lendültek támadásba. A jól értesült török Rasid Efendi elbeszéléséből tudjuk, hogy „Pápa várában a hit ellenségei erősen dacoltak, ezért Húszéin