Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

Törökszentmiklós (a hajdani Balaszentmiklósi és környékének térképe 1845-ből

ként elhelyezett főcölöpök közét döngölt agyaggal és vastag habarcsba ágyazott téglával (!) töltötték ki rétegesen. Egy másik kutatóárokban sikerült metszetet kapni a vár vizesárkának mintegy 7 m- es szakaszáról is. A falon belül, tehát a vár területén, négy hódoltság kori, kitapasztott falú gabonatároló verem maradványai is előkerültek, török leletanyaggal egyetemben. A templomtól nyugatra, tehát a vár területén húzott szelvényben körülbelül 120 cm vastagságban építési törmelék került megfigyelésre. A régésznő a sajtónak adott nyilatkozatában a török palánkfal szerkezete megismerésének a jelentőségét emelte ki.215

A balaszentmiklósi török palánkvár védelmi rendszerére további fényt derít az Ortelius Redivivus 1665. évi kiadása, mely az 1595-ös hadiesemények leírása kapcsán, amikor Miksa főherceg erdélyi katonai segítséggel október 17-én (Tisza)Csegénél átkelve a Tiszántúlra, Szolnok ellen vonult seregével. Természetesen az egyedül járható debreceni úton haladva Szolnok felé, útjában találta elővárát: a balaszentmiklósi palánkvárat („Castell”), melyet kettős mély árok és kettős sövény („. . . mit . . . einem doppelten ausgeschnittenen Zaum . . .”) övezte. A vár közepén egy „nagy kerek

56