Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
épült meg az erődítmény?204 Orteliusra is hivatkozik, akinél az olvasható az 1595-ös események leírása során, hogy a törökök itt 42 esztendővel annakelőtte, - tehát 1553-ban - építették ezt a pa- lánkvárat.205 Ezekkel a feltételezésekkel szemben okleveles adat tanúsítja, hogy Balaszentmiklóson már 1552 előtt is volt valaminő erődítmény, castellum. Figyelmet érdemel, hogy bár a jeles XIX. század végi történész, Balássy Ferenc is idézi kis munkájában Habsburg Ferdi- nánd király 1559. évi oklevelét, melyben már szerepel a balaszent- miklósi castellum,206 de egy igen lényeges és éppen témánk szempontjából döntőnek látszó körülmény elkerülte a figyelmét. A királyi adománylevél ugyanis Zay Ferencnek, Liszty Jánosnak és Vicz- mándy Mátyásnak a sok többi között Balaszentmiklós mezőváros felével nemcsak a másik felét jelentő balaszentmiklósi castellumot („medietatem castelli Balla-Szent-Miklos, ac totalem denique me- dietatem oppidi similiter Balla-Szent-Miklos”), hanem „de jure et ab antiquo” a castellumhoz tartozó („pertinens”) Szent Tamás, Nagy és Kis Pó, Tenyő és Alcsi közeli falvakat is Külső-Szolnok vármegyében juttatja.207 Ez pedig félre nem érthetően azt jelenti, hogy a balaszentmiklósi castellumhoz „jog szerint és régtől fogva” 5 falu tartozott, s hogy maga Balaszentmiklós is két részből állt: a mezővárosból és a castellumból. Ezen oklevél becses adatsora alapján egyértelműen arra következtethetünk, hogy Balaszentmiklóson már 1552 előtt is volt valamiféle erődített hely, castellum, melyet azután a hódító törökök számottevőbb palánkvárrá építettek át, fejlesztettek. Ezt indokolni látszik nem megvetendő stratégiai helyzete: a kulcsfontosságú szolnoki tiszai rév; és a szolnoki vár közvetlen tiszántúli előváraként egy kiválóan megválasztott ponton biztosította a debreceni és az erdélyi utat. A mezőváros nyugati végében emelt palánkvár jelentőségét számottevően emelte, viszonylag könnyen védhető volta, hiszen a Tinóka folyása mellékén, észak-északnyugat felől erősen vizenyős, mocsaras, vízállásos (Fehér-tó, Nagy-fenek, Nagy-morotva) környezete felől szinte megközelíthetetlen volt.208 Az Egerben tartózkodó Verancsics Antal püspök 1559. január 29-én Miksa cseh királynak megküldött, a katonai helyzetet terjedelmesen ismertető levelében az Eger köré vont török végvárrendszer déli szárnyának bázisaként éppen a balaszentmiklósi castellumot említi.209 54
