Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

KOLOSTOR fO SÁNC A jászberényi török palánkvár és kolostorerőd rekonstruált alaprajza a város mai térképére vetítve. 1. A ferencrendi kolostor. - 2. A ferencrendi templom. -3. A körbástyákkal megerősí­tett palánkfal. - 4. Sánc. 5. A kolostorkert és a temető. - 6. A mai Marx tér határos mellékágát ma Városi Zagyvának nevezik, és szabályozása után is alapjában tükrözi ősi medrének nyomvonalát. A Csincsa vi­ze azonban a folyószabályozási munkálatok eredményeként teljes­séggel eltűnt.169 Már 1798-ban egy gáttal zárták el az élő Zagyva vi­zétől;170 de hajdani medrének nyomvonala meglehetősen hűen kö­vethető nyomon a mai Alsócsincsa-part utca hosszában, majd pedig a továbbiakban a mai Toborzó utca déli oldala telkeinek a végén. Térségükből a Felsőcsincsa-part és a Herkules utcák vonalában szakadt ki a Zagyva anyamedréből.171 A topografizálást jelentékenyen megkönnyítette, hogy a fe­rences kolostor és templom, ha természetesen átépített formában is, de ma is ott állnak, ahol a XVI-XVII. században. Az egykori te­mető és kolostorkert ma is egy egységet alkot, és a szociális otthon­nak ad helyet. A templom és a kolostor előtt, egészen pontosan a mai 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom