Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

A jászberényi török palánkvár és kolostorerőd helyzete a XVIII. századi térképek alapján.

(Fodor Ferenc szerint)

ménynek észak felől természetes védelmet a palánk falától mintegy 150 m-nyire folyó Csincsa vize nyújtott.

A várhoz tartozó mesteremberek az úgynevezett Jedám-ban álló házaikban laktak. A városnak ez a településrésze közvetlenül a palánkfal északi előterében, a Zagyva és a Csincsa között terült el; de olyan formában, hogy észak felől a Csincsa, kelet felől a Zagyva, dél felől a palánkfal és a Zagyva folyó, végül nyugatról pedig a Zagyvát és a Csincsát összekötő vízfolyás határolta.165 (Erre a török településre emlékeztet ma is e térséggel szomszédosán húzódó Jedám utca).166

Kísérletet tettem a jászberényi erődítménynek a jelenlegi helyzetre való vetítésére. Ezt a munkát a XVIII-XIX. századi térképek167 adatainak, valamint Fodor Ferenc 1942-ben készített vázlatának168 a város 1983-ban készült 1:1000 léptékű térképére való feltüntetésével iparkodtam megoldani.

Első lépésként a palánkvár és a kolostorerőd térségének történeti vízrajza várt tisztázásra. A Zagyva folyónak az erődítménnyel

47