Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
tiszai réven át a Tiszántúlon is érvényesíthették hatalmukat. Miként az előbbi fejezetből kitűnik, a török-szövetséges erdélyi fejedelemséget támogathatták katonailag.52 Szolnok várának sem volt csekélyebb a stratégiai jelentősége és szerepe a törökök részére, hiszen a Buda, illetve Pest felől Kelet- Magyarország és Erdély felé vezető ősi kereskedelmi út súlyponti fontosságú volt már a középkorban is.53 A szolnoki vár mellett áll a Tiszán az ország első és a XVIII. századig egyetlen állandó folyami hídja.54 A szolnoki szandzsákbég csapatai e hídon át tarthatták ellenőrzésük alatt a tiszántúli részeket. A hídnak 1552. évi pusztulása után 1563-ban kezdték meg a budai beg- lerbég parancsára az új építését. Valóban méltán írhatta Verancsics Antal, hogy „azon rohanhasson át Tiszántúlra, amikor akar.”55 A szolnoki vár mellett épített Tisza-híd gazdasági jelentőségét természetszerűen a hódítók is felismerték, sőt nagy nyomatékkai fokozni igyekeztek azzal is, hogy 1667-ben a budai pasa megparancsolta a tiszántúli városoknak, hogy a kereskedők és a „tussír emberek”, azaz a tőzsérek, kizárólag a szolnoki hídon és nem más réven, vagy hídon kelhessenek át úgy Pest, azaz Buda, mint Eger felé is. Akik netalán a tokaji, vagy a polgári hídra mentek, azok sorsa a karóba húzás és marháik elkobzása volt.56 De igen hasznosnak bizonyult a szolnoki Tisza-híd például 1684 júliusában is, amikor az egri török családok megkezdték menekülésüket a felszabadító szövetséges hadak elől.57 A szolnoki vár mellett álló hídon át az út a Tisza bal parti mellékén Debrecenbe, s onnan Erdélybe: Nagyváradra, Kolozsvárra, s déli irányban Gyulára és Temesvárra vezetett. Szolnok révje a középkor óta az Erdélyből való sószállítás klasszikus útvonalába esett.58 Ezen a vonalon, Szolnok előváraként tekintendő a tőle csupán 18-20 km-nyire emelkedett balaszentmiklósi castellum, azaz kis palánk. Szolnok török várának és az azt közvetlenül övező uralmuk alatt állott területnek természetes védelmet jelentett a Tiszaszalók és Tiszabura között a Tiszából kiszakadt Mirhó igen széles, mocsaras, ingoványos, vízállásos sávja egészen a Berettyóig, az úgynevezett Nagy Sárig, vagy Szerepig. E térség történeti vízrajzának mérnökszakértője, Nemes Gerzson főmérnök szerint az egész Nagykunság területének nagyobb fele e vízfolyások - illetve a Tisza és a Hor- tobágy-Berettyó folyók - árterülete volt, amelyet évente rendszere24
