Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele

. így azon a véleményen lennék, hogy . . . amint az idő engedi, először Egert, azután Székesfehérvárt ostromolni, ha a körülmények ezt lehetővé teszik . . . őfelsége magas bölcsességétől függ, hogy a két vállalkozás közül melyiket tartja a maga számára a legelőnyösebbnek ...”

Károly hercegnek e hadműveleti terv elkészítése során bemutatták Eger és Nagyvárad alaprajzát, melyek áttanulmányozása alapján úgy vélte, hogy „a jövendő hadjárat három hadműveletet tűzhet ki céljául:

az első: Nándorfehérvár ostroma a második: Várad ostroma a harmadik: Eger és Székesfehérvár ostroma.

... de az az igazság, hogy Váradnak Eger előtti elfoglalásával jelentékeny erőd és helyőrség maradna hátunk mögött annak a számára, akinek - hogy portyázásainkat megakadályozza, - szembe kellene szállnia velünk; hasonlóképpen jól szemmel tarthatná a török az ellenséges (ti. a szövetséges hadak, S. I.) hadmozdulatokat,

. . . úgy vélem, hogy jóllehet ez a hadjárat véghezvihető, mégis adódhatnak nehézségek, ha Egert a hátunk mögött hagyjuk, ami a budai konvojokat nehéz helyzetbe kényszerítheti, főképpen, ha az ellenség Eszékkel szemben a Dunánál felsorakozna. Ezért a hadjáratot sehol sem lehet olyan hamar elkezdeni, mint Egernél. Mindezek miatt tehát én leginkább a harmadik, az Eger - Székesfehérvár elleni haditerv felé hajlok, jóllehet az egri várat, mely öt bástyájával sziklára épült, erősebbnek ítélem, mint Váradot, ám van egy óriási előnye, mégpedig az, hogy felséged országához közel lévén, rövi- debb idő szükséges a megtámadásához,605 miközben az ellenség csak késedelemmel és súlyos nehézségek árán seregeiket oda. A budai biztos konvojok segítségével pedig könnyen tartható . . . Ennek alapján tehát mind a vállalkozás elkezdését, mind sikeres véghezvitelét tekintve én az utóbbi tervet - Eger és Székesfehérvár megtámadását, az eszéki erőd megszerzését, - vélem a legbiztosabbnak, mivel így felséged a Tisza és a Dráva által védett kiváló határt alakíthatna ki . . .”606 Figyelmet érdemel, hogy a szövetséges hadak keresztény főparancsnokának hadműveleti tervében, illetve az uralkodó elé terjesztendő javaslatában Buda visszaszerzése után, Pécs, Simontor- nya, Kaposvár, Siklós és Szeged birtokában még mindig igen komolyan számolt a Habsburg-uralkodónak a törökökkel való esetleges békekötésének a lehetőségével. A másik, ami szembe tűnik éppen