Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele

1 met katonaságra „az ellenségnek ezek a kapui ingerlőleg hatnak.” Ezzel a mondattal azt kívánta kifejezni, hogy a téli kvártélyon tét­lenkedő katonaság kész örömest kelne hadra Eger vára bevé­telére. A törökök - úgy vélte Caraffa, - annyira meg vannak rémülve, hogy amennyiben Egert erős kézzel megközelítik, a várost ijedtük­ben nyomban fel fogják adni, és a biztonságosnak vélt várba húzód­nak vissza. Tájékoztatta az uralkodót, hogy úgy határozott, amennyiben el lesz rendelve Eger ostroma, a küzdelem harmadik napján vissza­küldi a várba Rusztemnak az őrség elfogott leveleit, amiből az majd világosan megítélheti, hogy valójában mennyire szorult helyzetben is van az Eger köré vont ostromgyűrűben. Caraffa túlzottan opti­mista álláspontját mi sem tanúsítja jobban, minthogy nem kis nyo­matékkai azt hangsúlyozta a császárnak, hogy Eger ostroma „tíz, legfeljebb tizenkét napig tart”, s „a győzelem minden vér nélkül nyil­vánvaló”. Nem több, mint 600 gyalogosból álló segítségre van szük­sége, melyet Budáról könnyűszerrel Eger alá lehet vezényelni. Neki ugyanis - miként írta, - mindig legfőbb gondja volt arra, hogy a hadsereget kímélje. Sokat gondolkodott „expeditió”-ja, azaz Eger általa javasolt ostromának előnye és kivitelezhetősége felett, s an­nak sikere érdekében mindennek a végére járt. Azt vallotta, hogy ő a helyszínen lényegesen helyesebben ítélve meg Eger helyzetét, reálisabban tervezheti meg hadműveleteit, mint Egertől távol, Bécsben az irigyei és versenytársai („aemuli”). Antonio Caraffa azt hangsúlyozta az uralkodónak, hogy úgy látja, személyének hitele körül forog a kérdés feletti döntés. „Nem nagyszerű dolgot, de biz­tosat tanácsolok, ” - írta. Arra kérte a császárt, hogy idejében küldesse el részére Eger ostromához az általa javasolt „incendiaria tormenta”-kat. Amen­nyiben pedig javaslatát Bécsben elvetik, úgy az elkövetkezendő télen, amikor majd gabonát küldenek Szolnokról Budára, s az éle­lemszerző egri törökök azt majd iparkodnak megszerezni, ezeket el kell fogatnia, mivel azok mindig portyáznak és éhségüket enyhítő zsákmány után leselkednek. Ha az egri török csapatok portyázásait nem akadályozzák meg, úgy ha majd elérkezik az aratás ideje, oly mennyiségű élelmet halmoznak fel falaik között - amint azt a mun­kácsiak is tették, - hogy elodázhatják a vár feladását a következő, az 1688. esztendőre.597 A bécsi udvarban nem fogadták el Caraffa elgondolását, aki 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom