Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Az egri vilájet

Mehmed ......................... 1672. júl. 29.

H

aszán ............................ 1673.okt.26.

Ali.................................... 1674. júl. 9.-1675. máj. 2.

M

uszli ............................. 1676. ápr. 12—19.—1677. okt. 10.

M

ehmed ......................... 1678. febr. 9.-1679. máj. 27.

A

li.................................... 1680. dec. 28.-1683. márc. 15.

H

üszejn .......................... 1683. jún. 15—24.

H

aszán ............................ (hónap?)

Ahmed .......................... dec. 25.-1684. jún. 27.

O

szmán .......................... 1685. jún. 14.—fl686. júl. 22.

R

usztem ......................... -1687. dec. 17.

A

z egri vilájet legjelentékenyebb vára természetszerűen az egri volt. Ennek kis előváraiul kelet felől a cserépi, észak felől a szarvaskői, s nyugat felől pedig a siroki szolgált. Mind e négy kővár volt, szemben a tartomány valamennyi palánkvárával.

A vilájetnek az egri váron kívül még két fontos erődítménye volt: Heves vármegyében a hatvani, Külső-Szolnokban pedig a szolnoki vár. De a vizsgálat tárgyává tett mindkét megyében volt még egy-egy kis palánkerőd: Hevesben a hevesi, Külső-Szolnokban pedig a balaszentmiklósi (törökszentmiklósi). A hatvani szandzsákban a kevésbé jelentős jászberényi templomerődöt kell még megemlítenünk, mely palánkvárral volt kapcsolatos. E kis jászsági erődítményt 1594-ben Christof Tieffenbach felgyújtotta. 1620-ban Húszéin budai beglerbég a jászberényi lakosoknak már csak azt hagyta meg, hogy a várost „palánká”-nak nevezett „karózat”-tal erősítsék meg.14

Az egri ejáletben igen számottevő vár volt még területe déli végében a szegedi vár.

Az egri vár védelmi rendszeréhez Vass Előd kutatásai szerint 24 kisebb vár tartozott, melyekben török katonaság állomásozott.15

Meglehetősen szórványosak és hiányosak az egri vilájet váraiban fegyverben állott katonai erő re vonatkozó ismereteink. A közreadott török levéltári adatok zömében csak a 16. század második felére nyújtanak tájékoztatást. A 17. századból csak a következő adatok voltak felderíthetők.

Egerben 1625-1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem értesülése szerint 1-1 ezer gyalogos és lovas igazhitű harcos állomásozott a vilájet székhelyén.16 Evlija Cselebi 1664-1665-ben 16 janicsáraga parancsnoksága alatt 1500 janicsárról és 1500 arab katonáról tudott.

14