Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A vármegye keserves élete 1686-ban a katonai terhek elviselhetetlen súlya alatt
rostokat, és az mely tejet az anyátok csöcsibűl szoptatok is, az is keserűre fordul szájatokban. A szemeteket is igen felnyissátok, hogy meg ne bány- nyátok . . .”583 Ezek a levelek is elvitathatatla- nul tanúsítják, s hűen tükrözik az egri törökök merész elszántságát. A török Eger helyzetét mi sem jellemzi jobban, minthogy két hónappal a magyarországi hódoltság Buda felszabadítása, Hatvan feladása után, bár már az egész Alföld, s a Tiszántúl, a keleti részei kivételével már a szövetséges keresztény hadak kezében volt, a Hatvanhoz nem távol fekvő Patát, sőt a távoli tiszántúli Mezőtúrt is még zsarolhatták, adóikat vasmarokkal behajthatták, fenyegethették, bíráikat és esküttei- ket az egri vár börtönébe hurcolhatták. Tehették ezt azért is az egri törökök, mert a vilájet székhelye körül ekkor még nyoma sem volt a szorosan záródó ostromgyűrűnek. Ebben az időben még csak szórványosan bukkantak fel Eger körül magyar, vagy német lovascsapatok, kiváltképpen könnyen mozgó, sebes magyar huszárok. Az egri törökök Heves vármegye keleti felében még meglehetősen szabadon mozoghattak; s tették ezt annál is nagyobb buzgalommal, hogy minden napot kihasználva a várható ostrom, illetve blokád tartamára minél több élelmiszert, s a közeledő télre tűzifát halmozzanak fel. Török dísztőr és hüvelye a XVII. század végéről (Badisches Landesmuseum, Karlsruhe) * * * Hogy Magyarországnak a török uralom alól való felszabadítására érkezett szövetséges keresztény hadak - eltekintve természetesen elért fényes és elvitathatatlan katonai sikereik jelentőségétől 146