Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A vármegye keserves élete 1686-ban a katonai terhek elviselhetetlen súlya alatt
hogy azért nem küldött közmunkásokat Ónodra, mivel a közmunkáról megküldött „limitatió”-ban abban az időben az ónodi várhoz rendelt Heves és Külső-Szolnok megyei közmunka nem szerepel.561 Ónod várához rendelt Heves megyei közmunka ügye sorozatos sürgetés és fenyegetés ellenére, minden eredmény nélkül húzódott- halasztódott.562 Végül is 1686. július 16-án Habsburg Lipót királyi mandátumban rendelte el az ónodi várhoz teljesítendő közmunkát „juxta articulorum limitationem”. A közgyűlés ekkor ismét kérte a püspök-főispán közbenjárását, mivel „a legújabb zavarok folytán” a vármegye teljesen elpusztult („totaliter vastati et desolati sint”), úgyhogy „csupán néhány falvacska lakott, azonban jószágok nélkül. ”563 A szendrői közmunka ellen való tiltakozásában a közgyűlés arra a jogos és méltányos álláspontra helyezkedett, hogy „articulariter Ónodhoz tartozunk és nem Szendrőhöz, azértis ahhoz köll alkalmaztatnunk magunkat, egyébiránt mintegy volna nemes vármegyénknek, akar egy felé, akar más felé, de két felé nem distraháltatha- tunk” (szakíttathatunk, hurcoltathatunk, S. I.).564 Az egyre válságosabb helyzetbe került vármegye gondját-baját tetézte, hogy 1686 májusában az Ónodon összevont 40 magyar lovas és gyalogos „norma szerinti való” élelmiszerrel való ellátását Caprara tábornagy a kettős vármegye kötelességévé tette: portánként és naponként egy császári garast rendel fizetni erre a célra.565 A katonai célokat szolgáló közmunka-követeléseknek azonban nem szakadt vége, mert 1686. november 13-án Gyöngyös bírája szerint a „szolnoki commendant” parancsa szerint hetente 25 „munkás embereket” és 25 szekér tűzifát kellett kiállítaniok Szolnokra.566 S mindezek tetejébe Donat Heissler altábornagy nem kevesebb mint 1 ezer magyar forintot is követelt Gyöngyösön.567 Gács vára kapitánya sem hiányzott a követelők sorából, ö a vár alatt fekvő város megerősítésére 90 forintot kért megyénktől.568 A tél mindig súlyos gondot okozott mind az országban állomásozott katonaság elszállásolására a hadvezetőségnek, mind pedig az azzal járó terhek viselése a városok és falvak népének. Már 1686. november 10-én Csáky István felső-magyarországi főkapitány közölte a kettős vármegyével „téli quartélyok iránt való parancsolat- tyá”-1. Kérte, hogy a megye „abban telly es tehetségével serénked- gyék. ”569 Franz Heinrich Rensingh budai királyi hadbiztos pedig már a kirovandó porciók megtárgyalására kérette magához a vármegye 142
