Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)

Függelék. Szemelvények a devóciós tárgyakra vonatkozó korabeli forrásokból

Ezeknek a szentelményeknek a csodálatos ereje már régen megmutatkozott amint az ebben a versben benne foglaltatik.

Legyőzi ez a jel a vészthozó démon rohamát,

És a kegyes ég a lélekben fölkel, és eltávozik a közöny Elfut a harag és a halál váratlan kísérlete,

Es oltalmaz és véd a csalárdságtól,

Nem engedi csapkodni a villámokat, nem rettent

a kegyetlen mennydörgés

A rossz idő nem árt: mindezt elnyerheted!

A hullámok és tűzvész veszélyét ugyanez tartja távol,

És semmilyen ellenség ereje nem bír hatalommal, ez könnyű szülésben részesíti a vajúdókat, magzatukat Épségben segíti világra, Isten gyermekének is.

Honnan van, kérded, egyetlen jelnek ily nagy hatalma ? A Bárány érdeme, nem máshonnan ered.

így miután e kegyelemnek ezen jótéteményeit és adományait a híveknek a minden jót adakozó Isten átadta, és ezen szentelt viaszokat csodás erőben részesítette, elsősorban az áldás és imádság által, mely imádságokat a római pápa az egyetemes egyház nevében azok megszentelésére rögzített, és mindezekben szilárdan és álhatatosan hinni kell, amint ezt a különböző és rendkívüli csodák gyakran igaznak bizonyítják. Ha a remélt csodák nem mindig teljesülnek be, az nem szent tárgyak erejének hiányossága, hanem az azt használó hívek gyengesége és erőtlensége, vagy a felajánlás módja, vagy más, Isten által elfelejtett és általa tudott okok miatt történik.

(Fordította Szabó Jolán.)

Egri Érseki Levéltár 321. 2465.

81