Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Lengyel László: 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon
Az apró rézmetszetes, nyelhető szentképek (az ún. schluckbildek) is az amulettek széles skáláját gazdagítják. A bélyegnagyságú, papírra nyomott, nyelhető szentképek gyógyítóerejébe vetett hit nagy népszerűséget biztosított elterjedésükhöz. A schluckbildek általában csodatévőnek nyilvánított barokk kegyképek és szobrok másait ábrázolták.13 Kiállításunkon a lorettói gyermek Jézus salzburgi kegyszobrainak rézmetszetes, nyelhető szentképei láthatók (53. kép). A nyakban hordható, ereklye nélküli gyógyítóerejűnek vélt, szentképes amulettek szép példája: Loyolai Szt. Ignácot ábrázolja. Az ezüst foglalatban elhelyezett miniatűr, úgy jeleníti meg a szentet, hogy a nyakában szintén egy szentképecske lóg. A 18. században közismert volt a rendalapító képének tulajdonított gyógyítóerő, erre utal ez az ikonográfiái szempontból is ritkaságnak számító amulett (54. kép).14 Hasonlóan az ereklyék és a szentképek kettős kultuszának emlékei az ovális formájú, csiszolt üveglapok közé készített kétoldalas amulettek. Az egyik oldalon általában pergamen miniatűr látható, a választott patrónus szent félalakjával, a másik oldalon pedig, poliondíszes keretbe foglalva ereklyéket helyeztek el feliratszalagokkal. Az ismert hazai anyagból kiemelkedik egy kétoldalas amulett, mely Nepomuki Szt. Jánost ábrázolja, rhesterien csiszolt két üveglap között, ezüstfoglalatban.15 A stilizált virág díszt rajzoló fémszálba foglalt, vörösszínű, csiszolt üvegszemek körül szentek ereklyéi láthatók, pergamen feliratszalagokkal. Középen festett pergamen miniatűrön, a szent félalakja, kezében feszülettel. A másik oldalon hasonlóan elhelyezett miniatűrön, Nepomucénus-nyelv felhők között, dicsfénnyel övezve, fölötte babérkoszorú, mellette a gyónási titok megőrzésére utaló szimbólumok (55/a-b. kép). Elterjedtnek nevezhető a szelenceszerűen kialakított, ötvösmunka foglalatú amulett típusa is. Egyik legszebb 18. századi példája Szilárdfy Zoltán gyűjteményében található. A rézfoglalat első és hátsó oldalán trébelt díszítés, Mária- és Jézusmonogram. Belül pergamen miniatűr a celli kegyszobor festett másával, körülötte polion keretdísszel. A medál másik felében fából készült Szent Szög imitáció, feliratszalagos ereklyékkel, csiszolt üveggyöngyökkel és skófiummal övezve (56. kép). A szelence típusú amulettek közül egy 19. századi rézfoglalatú érdemel még említést, melynek belsejében sodrott fémszálas keretezéssel, ereklyékkel díszített képecskéi a Fájdalmas Máriát és Krisztust ábrázolják (57. kép). 51