Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)

Knapp Éva - Tüskés Gábor: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakomba szent ereklyék Magyarországon

A bordacsontokat gyöngyökből, kövekből, sodrott és egymáshoz erősített fémszálakból előre elkészített szalagokkal fonták körül. A mell közepén a nyaktól a derékig stilizált levelekből és virágokból összeállított polion díszsor húzódik. A derékon díszes öv, mely szövetalapon fémfoglalatba erősített kövekből és felvarrt gyöngyökből áll. A derékra erősített bársony - szoknya fölött virágmintás selyemből szabott csípővédő, mindkettőt gaz­dag csipkedísz szegélyezi. A végtagok csontjait a bordákat díszítő szalagok­hoz hasonló, az ízületeknél különösen gazdag fonatokkal tekerték körül. A jobb kéz a fej alatt nyugszik, a bal a derékon átnyúlva tartja a pálma­ágat, a lábak térdben enyhén meghajlítva zsugorított tartásban. Aranycsipkével szegélyezett, vörös színű kettős bársonypárnán nyugszik a székesfehérvári Szt. Candidus feje. Fejéke nem egyszerű babérkoszorú: alapanyaga fémszállal átszőtt, a homlok köré tekert széles bordás szövet - darab, amelyre előre elkészített levélfonatokat, virágmintákat, vörös, fehér és zöld színű ékköveket varrtak, középen polion virágcsokorral (18. kép). Vállán fémcsipkével szegélyezett, rózsaszín selyembélésű bársonypalást, a bordacsontokat egyenként polion virágfűzérekkel díszítették. A mell köze­pén, a nyaktól a derékig húzódó szalagon hosszúkás alakú, fémszálas fog­lalatba erősített vörös ékkövek között polion virágok. Derekán övvel fel­erősített, a térd fölött végződő szoknyaszerű ruhadarab, dús polion díszí­téssel. Végtagcsontjait ritka szövésű tüllszerű anyag borítja, a polion virá­gokat és selyem szegélyeket erre erősítették (19. kép). A lábat a boka fölött selyemszalaggal kötötték át és pecséttel a koporsó hátsó falához rögzítet­ték. A lábfejen fémszállal átszőtt szövetből készült saru, polion rátétekkel és fémcsipkével (20. kép). A kéz csontjait tüllszerű anyag kesztyűszerűen fogja össze, a kézfejen polion virágok, az ujjakat hurkolt fémszáldísz kere­tezi, a kisujjon gyöngyös gyűrű. A csuklónál húzott selyem kézelő, ruha­csipkével díszítve. A szent vérét tartalmazó jelképes edényt a térd magas­ságában helyezték el: rajta felirat és pecsét, felső peremén és tetején po­lion virágfűzérek futnak körbe (21. kép). A mosonmagyaróvári páros ereklyék közül Szt. Augustus homlokát sima le­velekből álló babérkoszorú övezi, a levelek között a babér termésének viasz­ból megformált bogyói is láthatók. Vállán virágcsokrokkal hímzett se­lyempalást, a fej és a test között finom csipkéből készült húzott körgallér. A felsőtestet a karokkal együtt átlátszó, fémszállal csíkosán átszőtt muszlin ing borítja, melyre elöl és a csuklónál polion virágokat erősítettek (23. kép). A derékra rögzített, fémcsipkével szegélyezett bársonyszoknya fölött se­34

Next

/
Oldalképek
Tartalom