Havassy Péter: Heves Megye középkori tisztségviselői - Studia Agriensia 6. (Eger, 1986)

Heves megye kialakulásáról

HEVES MEGYE KIALAKULÁSÁRÓL

A középkori Heves megye területének nagy része a kezdetekben — a későbbi Abaújjal és Sárossal együtt — Újvár megyéhez tartozott, az itt élő nép felett az újvári ispán vagy helyettese, a hevesi udvarbíró ítélkezett, így 1215-ben Mihály, 1219-ben Pál curialis comes. Mihály esete jól példázza a függő viszonyt , .Michael curialis comes de Heves ex praecepto do mini sui Alexandri comitis de Novo Castro”.* Megyénk önállósulását jelzi, hogy 1220-ban egy faluról mint Heves provinciában fekvőről emlékeznek meg,2 3 1248-ban pedig már feltűnik, s egészen a XV. század elejéig általános marad a comitatus Hevesújvár névalak: ,,una curia a parte superiori villáé Porozlou comitatui Heuesujvar pertinentem”.4 1263-ban már a nemesi vármegye szerveződésének első jelével is találkozhatunk, mert öt megye összevont közgyűlésén külön említik Újvár és Heves megye nemeseit.5 Hasonlóan, egymástól elkülönítve szólnak róluk 1271-ben Hevesen és Hajóhalmán, ahol V. István király tart közgyűlést a Dunától keletre lakó nemesek számára.6 Oyörffy György szerint Heves azért vált ki Újvár megyéből, mert területileg nem képeztek összefüggő egészet, hiszen a két egység közé Borsod ékelődött be.7 (1. kép)

A különállás azonban nem ilyen egyértelmű, hiszen még 1270-ben is királyi parancs gátolja az újvári ispánt, hogy a Heves megyéhez tartozó Pásztó apátságának népei felett ne bíráskodjék. Finomítja a képet, ha megemlítjük, hogy a parancs nem a hevesi területeken való bíráskodást tiltotta meg az újvári ispánnak, hanem Pores István mesternek, az apátság kegyurának védelmében íródott csupán, aki a király engedélyével az apátság népeinek egyedüli bírája volt.8

A zavar a megye nevének használatában is megmutatkozik, elég itt utalnunk egy 1288-ban kelt oklevélre, melyben ,,Zurduk Pyspiki vocatam in comitatus de Abaujvar vei alio nomine Heuesyvar existentem” kitétel található.9

2. tíártjai, 1907. 211.

3. Györjjy, 48.

4. Fejér, IV/2. 19.

5. Györjjy, 48.

6. Fejér, V/l. 157.

7. Györjjy, 48.

8. Békeji, 62.; Fejér, V/l. 277.

9. Fejér, V/3. 439.

9