Havassy Péter: Heves Megye középkori tisztségviselői - Studia Agriensia 6. (Eger, 1986)

Heves megye Mohács előtti ispánjai

szerzők egy része szerint a püspökök a kezdetektől fogva hevesi ispánok voltak,71 mások annak a véleményüknek adtak hangot,72 hogy az örökös főispáni címet Nagylucsei Orbán (1486—1491), illetve Estei Hippolyt (1498—1520) főpapok használták először. Hippolyt mellett érvként hozták fel, hogy az esztergomi érsekségről való lemondatása után kárpótolni próbálták az egri püspöki címen kívül Heves megye örökös főispánságával.73 74 Az eddigi találgatások helyett három oklevél egybehangzó tanúsága szerint megállapíthatjuk, hogy az első püspök-főispán megyénkben — egyben örökös titulussal — Beckensloer János volt.74 A magyarázatot János örökös főispánságára abban lelhetjük, hogy váradi püspöksége idején már ugyanilyen címmel illették,75 76 s így e gyakorlatot Egerbe kerülésekor egyszerűen továbbvitte, illetve erre a megfelelő felhatalmazást elnyerte a királytól.

Az újdonsült örökös főispán a sziléziai Boroszló egyik iparos családjából származott és az 1450-es évek II. felében érkezett Magyarországra. Idekerülésében szerepet játszhatott testvére Jeromos, aki pécsi prépost volt és unokatestvére, Hündler Vid, Janus Pannonius segédpüspöke. Hamarosan fivére helyére kerül, s a költőként megismert püspök feltehető támogatásával bejut a kancelláriába is. Előbb jegyzőként, majd secretáriusként működött és a királyi okleveleken egyre gyakrabban találkozunk ellen- jegyzésével (Jo. Qu.). Mátyás egyik kegyeltjévé váük, s megkapja tőle a gazdag javadalmakkal járó váradi, majd egri püspökséget. A királyi kegy 1474-ben az esztergomi érseki rangra emeli. Mátyást azonban rútul becsapta és 1475-ben Frigyes császárhoz szökött.70

Beckensloer János mellett az ispáni méltóságban ott találjuk rokonát, Scop Henriket, az egri várnagyot.77 így megyénk ispán- sága, s mint később látni fogjuk alispáni tisztsége is, Sírok és Diósgyőr után egy újabb várral, Egerrel kapcsolódott össze. János püspök fontosabbnak tartva az országos politikát, amiben tőle, mint prelátustól és Mátyás király kegyeltjétől szinte kötelező erejű részvételt vártak, szívesen bízta megyei ügyeinek intézését bizalmasára, Scop Henrikre. Bizalmas viszonyuk abban is megnyilvánult, hogy különböző birtokügyletekben együttesen vettek

71. Somogyi, 1902.; OL E 683 Libri Dignatariorum 5. kötet. Lásd mindkét helyen Heves megyénél.

72. Gorove, 51.; Balássy, 165.

73. Nagy Béni, 475.; Sebestyén, 188—189.

74. HML M. E. 34., 465.; Irányi, 291.

75. Bunyitay, 297.

76. Bónis, 1971. 223—224.

77. Irányi, 1931. 209.; Irányi, 276., 294.

20