Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
hogy a török adózás elől elmenekült magyarok telephelyéül szolgált a Hanyi ér jól rejtő, nehezen járható szélesen elterülő nádasa, a későbbi Fácányos , . 1 Q O térségé. Az 1978-ban megjelent Heves megye műemlékei tudományos monográfia cikkszerzője úgy tudja, hogy a néphagyomány szerint „a hevesi vár ott volt, ahol a hevesi templom van, s a hevesi templom a vár köveiből épült.”193 Nem említi a munka, hogy a szájhagyomány melyik várról — az ispánságira, vagy pedig a török korira —, de hihetően az utóbbira céloz, s az valóban, mint majd alább látni fogjuk, a templom körül állott. A nép azonban abban mindenképpen téved, hogy a hódoltság kori erődítmény köveit használták volna fel a templom építésére, hiszen Hevesen, ahol az oszmánoknak palánkvára volt, a templom már állott; viszont helyesen tükrözi annak a helyét. Egyébként a templom 1969. évi műemléki restaurálása során gótikus ablakok, ajtókeret és kapurészlet került elő a vastag vakolatréteg alól.194 1981-ben Major Jenő foglalkozott elemző mélységgel Heves város településtörténeti kutatásai során a hevesi ispáni és török kori vár topografi- zálásával.195 A XIII. századból fennmaradt Váradi Regestrum egy tétele szerint Hevesen székelt az akkor még Abaúj vármegyével közös királyi ispán helyettese. A tekintélyes ispánhelyettes hevesi tartózkodásából joggal következtethető, hogy Hevesen állt a királyi ispánsági vár. Abban a vonatkozásban is igazat kell adnunk Major Jenőnek, hogy logikusan létesült Hevesen az ispánsági vár, hiszen az akkori vármegyének szinte a mértani középpontjában helyezkedett eL196 De hogy a mai Heves város területén emelkedett az ispáni vár, igen számottevő mértékben messzi táj úthálózata is mintegy meghatározza. A középkori úthálózattal foglalkozó Paulovics Lajos szerint valósággal összefutottak az utak Hevesen. Egyébként az ország északkeleti részének legfontosabb hadi útja, mely a budai centrumból Mezőtárkányon és Szihalmon át Vereckére, s onnan Oroszország felé vezetett — átfutott Hevesen.197 Hevesről egy rendkívül fontos út vezetett Poroszlóhoz, s azon át a kulcsfontosságú tiszaörvényi révhez.198 Úgy vélem, hogy téved Kovács Béla, amikor egy tanulmánya térképmellékletén úgy ábrázolja, hogy a középkori hadi út nem vezetett át Hevesen.19 8a Témánkat illetően legbecsesebbnek egy 1358. évi oklevél bizonyul, melynek alapján szinte rekonstruálható a hevesi település centrumának maival megegyező néhány fontos utcája. Az oklevélből kiderül, hogy Heves tulajdonképpen két jogilag különböző jellegű részből állt: az északkeleti fekvésű Heves 270
