Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek
12. Karácson Imre i. m. II. köt., 108. 13. Szederkényi Nándor i. m. III. köt., 248. 14. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, Török kori iratok, 3. doboz, 367. sz. „Kémjelentés a Sárvíz és a Duna melletti török várak helyőrségeiről 1577. évből” című irat említi, hogy: „... Simontornyában a Sárvize mellett Dervis bég lakik, udvara népe kijöhet 50 lovas ...”. Ez adat alapján átlagosan a magyarországi szandzsákbégek „udvara népe” lovas dzsebedzsijeit 50főre tehetjük. Ezenkívül Karácsony Imre i. m. II. köt. 111. 15. Szolnoki szandzsák tímár defterek Istanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri, Nr. 1041 (É. n. cca. 1570) és még Uo. Nr. 658 (1592), valamint Uo. Maliye, Nr. 450 (1613). 16. Szegedi szandzsák tímár defterei: Istanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri, Nr. 333 (1560-61); Uo., Nr. 551 (É. n„ cca. 1570). 17 .Karácson Imre i. m. II. köt. 125. 18. Belitzky János: Nógrád megye története 896-1849. Salgótarján 1972. 195. lapján említi, hogy 1667-ben Szécsényben lakó Muharrem és Murteza szpáhik, kisszellői török földesurak, megállapodtak falujukkal, hogy egy jobbágytól évente 2 ezüst tallért, 1 lóra való puskatokot, 2 korsót, 1 nadrágra való posztót szednek adóba. Nyilvánvaló, hogy a törökök az adóba szedett árucikkekkel kereskedtek. 19. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Bp. 1886. 128. lapon említ egy 1660. évi török kimutatást, amely szerint Rumelia vilajetében 9269 zeamet- és tímár-javadalombirtok után 20688 katonát (dzsebedzsit) állítottak ki, ületve a fenti 9269 javadalombirtokos ennyi katonával együtt jelent meg a szemléken, vagy a hadjáratokban. Tehát ez cca. 29957 főnyi ruméliai szpáhi lovasság kiállítását jelentette. E kimutatás szerint tehát átlagosan egy szpáhi javadalmas két dzsebedzsit tartott el, illetve állított fegyverbe. 20. Vass Előd: Az egri pasák levelei az első kuruc mozgalmakról, 1671 —1683: Az Egri Vár Híradója, 13-14. szám, Eger 1977. 7-9. 21. P. Ordinánsz Konstantin: A Libanus havasi alatt (...) Alsó-Mező-Szegedi Klast- romnak régi okleveleiből egybe szerkesztett és (...) kiadatott, Szegeden 1831. 80-83. 22. Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 18—23. s még Majer, Hans- Georg: Zur Kapitulation des osmanischen Gran (Esztergom) im Jahre 1683. In.: Südosteurope unter dem Halbmond. Festschrift Prof. Georg Stadtmüller, München 1975.189-204. S. 23. Pálmány Béla i. m. Háromszáz esztendeje .. . 54-59. 24. Sugár István i. m. 66—70. 25. Sugár István i. m. 75. 26. Sugár István i. m. 76. 27. Bubics Zsigmond: Cornaro Frigyes velencei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Bp. 1891. 186. 28. Szederkényi Nándor i. m. III. köt., 174—179. 29. Sugár István i. m. 87-88. 30. Bubics Zsigmond i. m. 187—188. 31. Reizner János: Szeged város története. Szeged, 1900. IV. köt. 213 és 216., 1., valamint Karlsruhe, Bádeni nagyhercegi lt., s Másolata: Wien, Kriegsarchiv, Ungarn, Fase. 10, Nr. 12. 15* 227
