Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Praznovszky Mihály: Nemesi magatartásformák a török kiűzésének idején
Nádasdynál, együtt Draskovich Miklóssal s több nemessel. Ekkor érkezett ide Róttál titkára és Horváth Ferenc, Apafi követe. Róttál titkárának volt feladata lebeszélni a fejedelmet, nehogy csatlakozzon az összeesküvőkhöz. Az utasítást tartalmazó levelet akarták megszerezni Nádasdyék, s feltehetően Balassa javaslatára, akinek igen nagy gyakorlata volt az ilyesmiben — színlelt rablással kifosztották a követet s elvették tőle a fontos okmányt. A későbbi kihallgatások során Nádasdy egyértelműen Balassát rántotta bele az ügybe, mondván azért találták ki a rablást, mert azt úgyis mindenki Balassa embereinek fogja tulajdonítani.39 Balassa szabadulásának azonban nagy ára volt: vagyonát jelentősen megsarcolták, Divény várába sem költözhetett többet. Ezért a vár alatt épített egy négyszögű várkastélyt s abban lakott. 1670. szeptember 3-án letartóztatták Nádasdyt, s ezzel megkezdődött a már úgyis utcai témájú összeesküvés felszámolása. Maga Balassa is veszélybe került, bár váltig tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz. Nem csatlakozott Rákóczi tavaszi felkeléséhez sem, mert mint mondták, ő szeretett volna felvidéki fővezér lenni.40 A vallatások során fény derült a csejtei ügyre is. Mindenesetre jobbnak látta, ha nem jelenik meg az idézésre, amelyben a csanádi püspökség javainak prédálásával is vádolták. December első napjaiban újra csak Erdélybe menekült, ahová hamarosan követte a családja is.41 Ennek egyenes következményeként december 23-án elrendelték vagyonának teljes elkobzását, s az elkobzás végrehajtását Heisterre bízták.42 Rettenthetetlen hírét jelzi, hogy ilyen körülmények közepette is elterjedt 1671 januárjában, hogy megkísérli kiszabadítani Zrínyit és Frangepánt a börtönből, s ezért meg is szigorították a foglyok őrzését.43 Az viszont tény, hogy a május 27-i tárgyalására nem jelent meg, sőt a bíráknak még fenyegető levelet is írt. Nem tudni hogyan és mikor, de az 1670-es évek elején ismét Divényben lakott, kegyelmet kapván az uralkodótól, de minden bizonnyal javainak csak egy része maradt a birtokában. Féktelen életmódját azonban tovább folytatta. A kastélyt megerősítette, valóságos erődítmény lett belőle. A kóborló, a részeges cimborák újra sereglettek körébe, tivornyák, véres verekedések hírét vitték szerte a környék lakói. 1673-ban Móra András nevű tiszttartója hibázott, s meg akarta büntetni. Szolgája a büntetés elől Gács várába menekült. Balassa kérte a szolga kiadását, de a gácsi várkapitány Makfalvy János nem engedelmeskedett. Erre Balassa újra Gács ostromára indult 300 emberével. Újra csak kudarcot vallott, s a szokásos módon állt bosszút: elhajtotta az állatokat, a lakosokat kifosztotta.44 79
