Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Praznovszky Mihály: Nemesi magatartásformák a török kiűzésének idején
1 mit tenni ellenük, csak fegyverrel képesek megvédeni birtokaikat. Ráadásul, íiják, maga Balassa is összegyűjti ezeket a szökött katonákat, s velük rátámad a népre, sarcoltatja és kínoztatja őket „akárki jobbágyai legyenek is”.13 A megye nem állt egyedül panaszával, hiszen a Zólyom megyeiek is 1664. augusztus 7-én arról írnak, hogy Balassa Imre az ő megyéjükben is számos „illetlenséget” szokott elkövetni, amelyek miatt ők is tiltakoznak a nádornál, és vizsgálatpt kérnek, mert Balassa már csak a „hatalmasabbaknak a feddésével korlátozható”. A panaszok sűrűn ismétlődnek. Róttál is támogatja a megye panaszát a császárnál, Szelepcsényi György is a megye mellé állt a panaszuk elintézésében.14 Balassa egyszerűen nem vette figyelembe a megye rendeletét, s a megye által kinevezett parasztvármegyei tisztek helyett az ő maga kinevezetteket ismerte el csak hivatalosnak, a többiekre nem figyelt. így aztán ezt a parasztvármegyét már nem lehet a közjó céljaira „in communi bono” alkalmazni.15 Ráadásul meg is bosszulj a, ha valaki ellene cselekszik. Örök haragban állt pl. Forgách Ádámmal, aki ellen szedett-vedett hadával, fegyvereivel még Losoncra is felvonult fenyegetés céljából. Amikor a nemesi megyére hallgató parasztvármegyei tisztek elfogják két katonáját, s Gácson felakasztják őket, Balassa válaszként megsarcoltatja Kálnó falut „s azon felyül is az tellyes szent háromsághra (megesküdött) ha az ott való paraszt hadnagyot kezéhez keréthet, az divinyi kapura akasztattya”. Gács vára ellen is felvonult, de csak lármával járt a készülődés eredménnyel nem, hacsak azt nem könyvelte el sikernek, hogy a vár megvétele helyett elhajtotta a jobbágyok marháit és elpusztította Forgách Ádám Lehotka faluját.16 Valóságos nógrádi háború dúl 1664-ben Divény környékén, amelynek során Balassa kóborlókból összeállított hadserege hadi vitézségével nem is, de pusztításával rémületet kelt mindenfelé. S mindez történik 1664-ben, amikor hosszú évek után reménytkeltő hadműveletek kezdődtek Magyarországon, s ezek egyike közvetlenül is érintette Nógrád megyét. De meg kell mondanunk, ebben a harcban nemcsak Balassa, de a megye nemessége is dicstelenül leszerepelt. Ebben az évben bizakodó hangulat tölti el az országot. Wesselényi szavai szerint amire nemzedékek vártak az most bekövetkezett.17 Hatalmas sereg gyűlt össze Felső-Magyarországon, a Dunántúlon és a Mura környékén. Az európai hatalmak katonákat és anyagi segítséget adtak páratlanul nagy 73
