Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Rdzsó Gyula: A magyarországi várak szerepe a Szent Liga 1684-i haditerveiben

Félsikerek a mellékhadszíntereken

Befejezésül ejtsünk néhány szót az északi és a déli hadoszlop tevékenységéről is. Schultz csapatai váltakozó kimenetelű harcot vívtak Thököly kezdetben ingadozó, később megszilárduló hadával szemben. A bányavárosokat sikerült ugyan visszavívniuk, de Északkelet-Magyarország kulcsfontosságú erősségei — Kassa, Eperjes, Ungvár és Munkács a kumcok kezén maradt. Legnagyobb harcászati sikerüket szeptember 17-én érték el a császáriak, amikor is Eperjes alatt rajtaütöttek Thököly rosszul őrzött táborán és könnyűszerrel szétszórták a kuruc király meglepett csapatait.2 7 Az összecsapás híven tükrözte ugyan a kétféle hadsereg közti minőségi különbséget, mégsem hozott hadászati eredményt: Eperjes alól, rövid ostrom után kénytelen volt visszavonulni a császári had.

A kezdeti sikerek után Leslie drávai hadoszlopa sem tudott számottevő eredményeket felmutatni. Erősítéseket alig kapott, s egyetlen dunántúli portyától eltekintve védekezésre szorult a szlavóniai és dunántúli bégek hadaival szemben. Fő célját, a turanovici támaszpont megőrzését, így is biztosítani tudta.28

A nagyigényű és elegáns haditerv célkitűzéseiből tehát csak kevés valósult meg. Csupán a bányavárosok, Visegrád és Verőce meghódítása sikerült, a rövid időre elfoglalt Vác és Pest újból oszmán kézre került.

Az összkép mégsem teljesen negatív, mindhárom hadműveleti irányban fontos várak és támaszpontok jutottak a császáriak birtokába, harcászati fölényük a hadjárat egész során megmaradt, ami a vezetőket és a katonákat egyaránt bizakodással tölthette el. Végeredményben e felemásra sikerült hadjárat megteremtette az alapokat - és kellő tanulságokkal szolgálhatott —, a későbbi évek megalapozottabb és gondosabban előkészített vállalkozásai számára.

JEGYZETEK

1. Klopp, O.: Das Jahr 1683 und der folgende grosse Türkenkrieg bis zum Frieden von Carlowitz. 1699. Graz 1882 Styria 556-557.

2. Klopp, i. m. 361., Theatrum Europeum, Bd. 12. Frankfurt am M. 1891. 479—480. Angeli: Der Feldzug gegen die Türken im Jahre 1684. Mittheüungen des k. k. Krieg- Archivs. Jg. 1884. 380.

3. „In sommo, Padre mio, io son tutto is queta querra.” A császár 1684. január 25-én kelt leveléből idéz Klopp, i. m. 379.

29