Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

falakat és bástyáit a hódoltság idején a törökök által építetteknek minősíti.2 5 7 A hódoltság évtizedei alatt a törökök kétségtelenül gondozták, karbantartották Eger város falrendszerét, de kétségtelenül azt saját igényeiknek, szokásaiknak, gyakorlatuknak megfelelően tovább erősítették, fejlesztették, részeiben talán át is építették.

23. kép. Eger városát a várral egységbe foglaló falrendszer (1711. évi felmérés szerint)

Evlija Cselebi 1664—65-ös egri látogatása nyomán kétségtelen túlzással azt írta, hogy „olyan erős a fal, hogy azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem írhatja; három év lefolyása alatt Köprüli Mohamed nagyvezír építtette 1658-ban.”2 5 8 Egykorú török levéltári források hitelesítik a világutazó állítását: ugyanis 1655-58-ban dolgoztattak a hódítók a falakon.259 A városfalon „minden irányban lőrések” biztosították a jó kilövés lehetőségét, sőt a falat mély árok gyűrűje fogta körül. Evlija Cselebi szerint 12 torony magasodott az egri városfalon260 A tornyokat, illetve a bástyákat a XVII. század végén készült veduták igen változó számban ábrázolják, de az 1711. évi osztrák katonai felmérés adatai igazolják a török utazót.2 61

Minden valószínűség szerint a város négy kapujánál kialakított különlegesen biztosított kettős falrendszer262 az ö munkájuk, figyelemmel arra, hogy a törökök mindig különlegesen fontos szerepet tulajdonítottak a kapuk

283