Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

22. kép. Az egri vár látképe 1617-ben. Előtérben az épülő török kapuvédő bástya, a barbakán (Georg Houfnagel munkája)

nem möntek.” Arra kéri a budai beglerbég tehát Mágócsyt, hogy ő parancsolja meg a kirendelt helységeknek az egri vármunkában való részvételt.248 Hasonló levelet küldött egyébként Ali budai pasa a putnoki vár kapitányának is.249 Miután a borsodiak részéről semmi hajlandóságot nem tapasztaltak Egerben, Merni beglerbég ismételten Mágócsyhoz fordult levelével, közölve véle, hogy „az hatalmas győzhetetlen török császár várát építtetjük,” s bár a hódoltságba sok levelet küldtek, de azoknak semminemű eredménye nem mutatkozott. „Fölötte igen elhagyták az hódulást, nem akarnak szolgálni a császár (szultán, S. I.) müvére.” Arra kéri Merni egri pasa Mágócsy Ferencet, hogy ő is adjon parancsot „az vitézlő kapitányoknak, hogy ellent ne tartsanak az hódoltságnak, hanem erőltessék be, minden felül bejünnének. Mert tudom, hogy... ahol efféle várművére embereket kívánnak, ebből szabadságok nincsen. .. az hatalmas császár müvéről szabadságok nem lehet.. ,”2S0 Hogy ekkor Eger várában nagyobb arányú építési munka folyt, abból is következtethetünk, hogy 1608 októberében maga Ahmed szultán is foglalkozik vele egy fermánjában, mentesítvén a Gyöngyös városiakat alóla.251

280