Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
ausgeschnittenen Zaum ...”) övezett. A vár közepén egy „nagy kerek torony” emelkedett a magasba.169 Ez utóbbi minden bizonnyal a mohamedán mecset mellett állott mináré volt. A térség történeti vízrajzi viszonyainak ismeretében állíthatjuk, hogy a balaszentmiklósi török paldnkvár közvetlenül a Kis Tinóka folyása, illetve az azt kísérő víz elárasztotta térség egy hátas partján állott, s egyik oldala a vízparton húzódott.1 693 Valóban. Ma is a templom, illetve a Rózsa Ferenc tér - mint az elpusztult török vár centruma - 89,2 m magasan fekszik balti alapszintre vonatkoztatva. Az 1969-es felmérés szerint e tér a belterület legmagasabb pontját képezi.110 A Kis Tinókából táplálkozott a vár vizesárka. Sajnos Houfnagel vedutája nem ábrázolja az erődítmény mellett feküdt török külvárost, de az a török gyakorlatnak megfelelően, közvetlenül a vár mellett terült el, annak déli-délkeleti mellékén, s minden bizonnyal az is palánkfallal övezett volt. Nem tudható, hogy Tóth Sándor által még az 1940-es években a mai November 7. utca (korábban Bocskai utca) telkein még felderíthető árokmaradványok a hajdani török külváros palánkját övező árokra utalnak-e.171 Véleményem szerint mindenképpen lényegesnek látszik a balaszentmiklósi török palánkvár topográfiáját, illetve mellékét illetően annak pontos ismerete, hogy a mai Törökszentmiklós közel sem tükrözi a település XVI— XVII—XVIII. századi földrajzi helyzetét. Balaszentmiklós, illetve a későbbi Törökszentmiklós úgy feküdt a Kis Tinóka folyása vízállásos déli melléke partján, hogy a Tinóka medrét a mai Batthyány utca vonala tükrözi. Az utca egy szakaszán, a Szabó rektor és a Nádor utcák között még az 1969-es mérnöki felmérés is regisztrálja a vízfolyás hajdani árkát. Sőt a gépgyártól keletre, a Wesselényi utcától az Eötvös utcáig nagy kiterjedésű vízállások sora húzódik, mely végül is a Kis Tinóka ma is meglévő árkába torkollik, mely ároknak a végén egy nagy tó terül el. Egyébként a Kis Tinókától északra húzódott ősi Nagy Morotva medre terjedelmes szakaszon napjainkig fennmaradt Törökszentmiklós belterülete északi szélén.172 A török Balaszentmiklós első pusztulására is fény derült. 1595-ben Mátyás főherceg seregével Szolnok felé haladtában, mire elérte volna a palánk- várat, a hódítók felégették a várost, odahagyva azt, Szolnokra menekítvén puszta életüket. A támadók a földdel tették egyenlővé az erődítmény közepén állott nagy kerek tornyot, a várárkot pedig feltöltötték, sőt az egész építményt felégették.173 Az oszmánok ugyan a megsemmisítő ellenséges támadást követően Balaszentmiklós városát újból felépítették, benépesítve azt, de Balássy Ferenc, 266
