Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
szón fekszik a katolikus plébánia fundusa, ahol nemcsak 1813-ban figyelték meg a hajdani palánkvár vizesárkának nyomait,165 de — miként majd alább látni fogjuk — a régészeti kutatás itt talált rá 1982-ben a palánkfal maradványaira. A palánk északi fala bizonnyal a mai Batthyány utca, illetve telkein át a kiindulási ponthoz futott.16 6 Ha ezt a leírt nyomvonalat Törökszentmiklósnak akár 1845. évi, akár pedig mai térképére vetítjük, zömében egy szabálytalan ötszögletű terület tárul elibénk, melynek alakja, de oldalai hosszának aránya is viszonylag megegyezik Georg Houfnagel 1595-ös szép vedutájával. A német mester látképe szerint a balaszentmiklósi török palánkvár négy szögletén 1-1 körbástya, az ötödiken pedig egy nagyobb méretű ó-olasz bástya ált. A leghosszabb falszakasz közepét pedig egy további rondella biztosította.16 7 1982-ben a szolnoki Damjanich János Múzeum által végzett szondázó ásatás során, Kovács Gyöngyi régész a Rózsa Ferenc téri katolikus plébánia kertjében nyitott szelvények egyikében 9—10 m-es szakaszon rátalált a palánkvár falának maradványaira. Fény derült a fal szerkezetére. Jól kivehető volt a földbe vert cölöpök árka, sőt a cölöpök famaradványai is előkerültek. A 2 m-enként elhelyezett fő cölöpök közét döngölt agyaggal és vastag habarcsrétegbe ágyazott téglával(!) töltötték ki rétegesen. Egy másik kutatóárokban sikerült a régésznőnek metszetet kapnia a vár vizesárkának mintegy 7 m-es szakaszáról is. A falon belül, tehát a vár területén, négy hódoltság kori, kitapasztott falú gabonatároló verem maradványai is előkerültek, török leletanyaggal egyetemben. A templomtól nyugatra, tehát a vár területén, húzott szelvényben kb. 120 cm vastagságban építési törmelék került megfigyelésre. A régésznő a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a törökszentmiklósi ásatásnak talán a legnagyobb eredménye az volt - legalább is egyelőre —, hogy sikerült megfigyelnie a palánkvár falának szerkezetét, s nem érdektelen a fal, a vermek és a sáncárok viszonyának a felderítése, illetve tanulmányozhatósága.168 A balaszentmiklósi török palánkvár védelmi rendszerére valamelyest fényt derít az Ortelius Redivivus 1665. évi kiadása, mely az 1595-ös hadiesemények kapcsán, — amikor Miksa főherceg erdélyi katonai segítséggel október 17-én (Tisza)Csegénél átkelve a Tiszántúlra, Szolnok ellen vonult seregével. Természetesen az egyetlen járható, a debreceni úton haladva Szolnok felé, útjában találta elővárát: a balaszentmiklósi palánkvárat („Castell”), melyet kettős mély árok és kettős sövény („. .. rnit. .. einem doppelten 17. kép. Balaszentmiklós és környékének térképe 1845-ből 264
