Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
Az kétségtelen, hogy Gyula vára 1566-ban való elfoglalásáig a Tiszántúl egyetlen török erődítménye a balaszentmiklósi volt; — hiszen a kis jelentőségű békési palánkot is csak 1566 után emelték. Kutatásaim szerint bizonyosnak látszik, hogy Balaszentmiklóson már 1552 előtt is volt valaminő erődítmény, castellum. Figyelmet érdemel, hogy bár a jeles XIX. század végi történész, Balássy Ferenc is idézi kis munkájában Habsburg Ferdinánd 1559. évi oklevelét, melyben már szerepel a balaszentmiklósi castellum,15 8 de egy igen lényeges és éppen témánk szempontjából döntőnek látszó körülmény elkerülte a figyelmét. A királyi adománylevél ui. Zay Ferencnek, Liszty Jánosnak és Viczmándy Mátyásnak a sok többi között Balaszentmiklós mezőváros felével nemcsak a birtok másik felét jelentő balaszentmiklósi castellumot („medietatem castelli Balla-Szent-Miklos, ac totalem denique medietatem oppidi similiter Balla-Szent-Miklós”), hanem „de jure et ab antoquo” a castellumhoz tartozó („pertinentias”) Szent Tamás, Nagy- és Kispó, Tenyő és Alcsi közeli falvakat is Külső-Szolnok vármegyében juttatja. 159 Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a balaszentmiklósi castellumhoz „jog szerint és régtől fogva” 5 falu tartozott, s hogy maga Balaszentmiklós is két részből állt: az erődítményből és a mezővárosból Ezen oklevél becses adatsora alapján félreérthetetlenül arra következtethetünk, hogy Balaszentmiklóson már 1552 előtt is volt valamiféle erődített hely, castellum, melyet azután a hódító törökök számottevőbb palánkvárra építettek át, fejlesztettek. Ezt indokolni látszik nem megvetendő stratégiai helyzete: a kulcs- fontosságú szolnoki tiszai rév és a szolnoki vár közvetlen tiszántúli elő- váraként egy kiválóan megválasztott ponton biztosította a debreceni és az erdélyi utat. A mezőváros nyugati végében emelt palánkvár jelentőségét számottevően, viszonylag jól és könnyen védhető volta is emelte, hiszen a Tinóka folyása mellékén, észak-északnyugat felől erősen vizenyős, mocsaras, víz- állásos (Fehér tó, Nagy fenek, Nagy morotva) környezete felől szinte megközelíthetetlen volt.16 0 Az Egerben tartózkodó Verancsics Antal püspök 1559. január 29-én Miksa cseh királynak megküldött, a katonai helyzetet terjedelmesen ismertető levelében az Eger köré vont török végvárrendszer déli szárnyának bázisaként éppen a balaszentmiklósi castellumot említi,161 A hódítók számára a balaszentmiklósi palánkvár a mindenképpen rendkívül fontos szolnoki vár kelet felé való elővárának tekintendő; s így a törökök a hódoltság keleti szélén joggal különleges védelmi jelentőséget tulajdoníthattak e várnak. 262
