Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

Rendelkezünk adatokkal a vár ágyúparkjáról is. Bizonyos, hogy 1596-ban 3 nagy kaliberű löveg mellett 22 kisebb űrméretű is volt Hatvan­ban.48 1603-ban is összesen 24 ágyúval rendelkeztek a törökök.49 Hogy a XVII. századi kiéleződött katonai helyzet hatására erősítették-e meg a hódí­tók a hatvani ágyúparkot, vagy csak Evlija Cselebivel közöltek célzatosan , túlzó adatokat — témánkat illetően általában mindig meglehetősen pontos —, de az 1660-as években Hatvanban tett látogatása során ott szerinte 21 nagy kaliberű ún. „bájelmez” mellett még 86 kisebb-nagyobb űrméretű löveg állott a falakon.5 0 Nem látszik valószínűnek ez a nagy ágyúpark Hatvanban. Az egri pasalikhoz tartozó hatvani szandzsák évi jövedelméül 1619-ben 269 ezer akcsét mutatnak ki.51 A hatvani palánkerőd sorsa igen viharos és változatos. 1596-ban csupán 2 hétig volt keresztény kézen, mert III. Mohamed szultán Eger felé közeledő hatalmas hadserege hírére elhagyták a várat, de előzőleg felégették és véd- műveit lerombolták.5 2 Alig állították azonban nagy munkával helyre a törö­kök a várat, 1603-ban Hermann Russwurm császári tábornok, Nádasdy és Schulz serege vette ostrom alá, és az oszmánok szabad elvonulás feltételével kénytelenek voltak átadni erődítményüket. De a következő esztendőben egy Pest felől közelgő, számottevő török haderő elől Hatvan magyar és német őrsége elmenekült, előzőleg azonban ők is felégették a palánkot.53 Ez a változatos eseménysor: a többszörös felégetés és az azt követő újjáépítés, helyreállítás jól illusztrálja a könnyen felgyújtható, feldúlható, el­pusztítható palánkvárak sorsát. A hatvani szandzsákbég csapatai valóságos rémei voltak messze a kör­nyéknek, elsősorban Heves vármegyének. Előszeretettel kivált a jól járható Zagyva folyó völgyén törtek előre észak, majd északkelet felé, megkerülve a Mátra és a Bükk katonailag nehezen járható tömbjét. A hatvani török vár igen fontos szerepet töltött be az 1680-as évek felszabadító hadjáratai során, kivált a Pest elleni támadásban és Buda ostro­maiban. így 1686-ban az egriekkel társulva erősen nyugtalanították a Buda ostromára Pest térségébe felvonult szövetséges hadakat. Július 7-én Heissler és Caraffa 4 ezer főnyi hadosztálya — közte 1500 magyar huszárral és 200 dragonyossal — Hatvan felé tört előre, és sikerült is megvernie az egri begler- bég 600 főnyi csapatát. Rövid nyugalom után újból mozgolódni kezdtek a hatvani és az egri török katonai erők; s ekkor végre a szövetséges hadvezetés belátta, hogy Hatvan török katonai bázisát okvetlenül ki kell kapcsolni a küzdelemből. Heissler és Mercy szeptemberben indultak ellene lovas csapa­taikkal, de a hatvani törökök látván az elsöprő szövetséges túlerőt, be sem 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom