Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

szádsor követett, s harmadiknak a Buda felé nyüó várkapu mellett épült, s fentebb leírt biztosító védműrendszer fala követett.

A várban állt az igazhitűek dzsámija és mináréja. De ott épült meg a török élet szükségszerű velejárója: a fürdőház, s a vár biztonságot nyújtó falai között tudjuk az élelemtárat is.2 7

Szepes Béla számítása szerint a hatvani palánkvár területe 6-7 kataszt- rális hold kiterjedésű volt.2 8

A várfalon két kapu nyílt: egyik keleti, azaz Eger, a másik pedig nyugati, azaz Pest, illetve Buda felé.2 9

Az ún. külváros a várhoz dél-délkelet felől simult, csatlakozott, melyet hasonlóan palánkfal övezett, mely lőrésekkel volt áttörve, s ágyúk védelme alatt állott.3 0

A XVI—XVII. századi látképek tanúbizonysága szerint a városban is volt mecsete a mozlimoknak, sőt egy 1594. évi veduta arról tájékoztat, hogy a

6. kép. A hatvani török palánkvár és külváros látképe 1596-ból (egykorú metszeti