Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

sikerült ismét visszaszerezniük. Sőt például Gyarmat véglegesen elveszett 1606-ban a törökök részére.1 A Szolnokhoz csatlakozó déli, délkeleti szárnyon a legközelebb a kis szarvasi castellumot találjuk, azt is csak messzi 45 km-nyire. A csongrádi cas- tellum a Tisza mentén Szolnoktól 50 km-nyire állott. Ezen a szakaszon csak az 1566. évi hadjárat hozott a törökök részére sikert, a Szolnokhoz mintegy 110km-re fekvő Gyula vára elfoglalásával. A 120 km-nyire álló Nagyvárad pedig csak 1660-ban került a hódítók kezére.2 Éppen a Hatvan-Szolnok-Eger török védelmi bázis két szárnyán lévő török várak helyzete, s az ott lejátszódott események hangsúlyozzák nem megvetendő nyomatékkai a vizsgálat alá vont török végvárvonal jelentőségét a XVII. század során. A heves - külső-szolnoki török végvárrendszerrel szemben a magyar kézben lévő legközelebbi magyar várvonal: Putnok, Dédes, Diósgyőr, Szendrő és Önöd meglehetősen távol, mintegy 45 km-nyi negyedkörben húzódott Eger körül. De ezen belül sikerült Putnokot kétszer is, 1567-ben és 1607-ben elfog- lalniok és megsemmisíteniük a törököknek.3 A vizsgálat alá vont török végvárvonal-szakasz kialakulása hűen tükrözi a törökök tervszerű, hódító s egyben területbiztosító szándékát. Buda 1541. évi eleste után, Pest és nem kevésbé Buda hatékony bizto­sítására Eger ellenében, 1544-ben Hatvan jut a hódítók kezére, s 1552-ben már Szolnokot és Balaszentmiklóst foglalták el. Jászberényt bár behódoltatta a török, de — kutatásaim szerint — ténylegesen csak 1559 őszén foglalta el.4 Eger előterében, tőle délnyugatra 35 km-nyire Hevest a török dúlta s pusztí­totta, de még 1583-ban is szerepel dézsmajegyzékeinkben, és Soós Imre sze­rint csak az évben, vagy a következőben tették rá ténylegesen a kezüket.5 Végül pedig Eger 1598-as kapitulációjával kapcsolatban került török katonai kézbe Sírok, Szarvaskő és Cserép vára. De ezzel azután véglegesen le is zárni Magyarország északkeleti térségében a török terjeszkedés. Tovább, távolabb képtelenek voltak nyújtani tényleges uralmukat, viszont az itt kialakított tö­rök végvárvonal révén biztonságosan és hatásosan le tudták zárni a hódoltság északkeleti szögletét. Annyira biztonságos volt itt uralmuk, hogy éppen Eger­ben, a tényleges török hódoltság határától csupán 20-25 km-nyire (!) állítot­ták fel az egyik legjelentékenyebb magyarországi pasalik székhelyét. A török végvárrendszer e szakaszának három nagy bázisa volt: Eger, Szolnok és Hatvan. Ez a védelmi háromszög hatásosan lezárta a Mátra és a Bükk aljától a rendkívül széles árterületű és mocsaras, vizenyős mellékü Ti­száig elterülő síkságot Északkelet-Magyarország felől, Borsod, Abaúj és Zemp­230

Next

/
Oldalképek
Tartalom