Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Gaál Attila: Török palánkvárak a buda-eszéki út Tolna megyei szakaszán
pasztották, mellettük általában a sütőharang számára készített téglázott tüzelőfelszínt is megtaláltuk. E balkáni eredetű főző-sütő alkalmatosság feltehetően a 100 főnyi helyőrség többségének délszláv volta miatt volt várunkban olyan közkedvelt. Igen sok töredéke került elő. A szabad tüzek környékén talált ólomlepények, vas öntőfogók, agyagból égetett vagy rézből öntött golyóöntő negatívok arra utalnak, hogy a kézi lőfegyverekbe való golyókat szabad idejükben maguk a katonák készítették. Az egyik beomlott műhely házmaradványai alatt talált nyolc darab pala öntő- negatív azonban már arra utal, hogy fémműves mester is lakott a falakon belül. Az ugyanitt talált páncélszúró kard, keréklakatos pisztolyszerkezet, kengyelek, patkók és nagy mennyiségű vasszög pedig arra, hogy az ott működő kézműves a fémművességgel kapcsolatos egyéb feladatokat is ellátott. A nagyszámú fegyverlelet, az állatcsontanyag, változatos magleletek ismertetésére most nincs lehetőségünk. Ugyanígy csupán megemlítem itt a feltárás során előkerült kerámialeletek közül a kínai és perzsa porceláncsésze- töredékeket, a talpas tálakat és csészéket, kiöntőcsöves és redukált égetésű korsókat, a nagyszámú és változatos pipaanyagot — mivel ezek más töröklakta várainknak is többnyire általános leletei. Ha nem is fontosabbnak, de bizonyos szempontból értékesebbeknek tartjuk ezeknél azt a nagyszámú kézi- korongolt, fenékbélyeges, durván soványított agyagból készített kerámiafajtát (fazék-, fedő-, és bögremaradványokat és ép tárgyakat), melyek a fenti finomabb készítésű török, vagy török hatású kerámiával azonos rétegekből kerültek elő. Feldolgozásukkal segítséget nyújthatunk majd a korábbi várásatások leletei közül a valóban középkori és az ahhoz sok vonatkozásban nagyon hasonló, de valójában 16—17. századi délszláv eredetű kerámiatárgyak különválasztásához. A leletanyag további ismertetése — úgy érzem — szükségtelen, a nyert régészeti adatokból a vár és a vár katonaságának életére levonható következtetések részletezése pedig nem sűríthető be egy előadás keretébe. Remélem azonban, hogy az itt elmondottakkal is sikerült legalább egy vázlatos képet nyújtanom egy olyan aprócska török palánkvár szerkezetéről és berendezkedéséről. mely éppen kicsiségénél és egyszerűségénél fogva talán modellként szolgálhat a nehezen megközelíthető, legtöbbször csak részleteiben feltárható más palánkvárak kutatásához. E kutatások elvégzésére pedig egyre nagyobb szükség lenne — s itt saját Tolna megyei tapasztalataimra is hivatkozhatom —, mert a közmű- és épületépítkezések nap mint nap jelentős károkat okoznak e sajnos elég múlandó anyagú történelmi emlékekben. 189
