Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Pálmány Béla: Magyar és török végvárak Nógrád vármegyében (1663-1685)

5. Fülek társadalmáról bővebben szólunk Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703) című tanulmányunkban, melynek összegzése megjelenés alatt, a Magyarország társadalma a török kiűzésének idején címmel 1983. április 6-8-án, Szécsényben rendezett konferencia tanulmánykötetében, Discussiones Neogradienses 1. Salgótarján, 1984. 90-96.

6. Mocsáry Antal i. m. III. k. 70.

7. Az 5 céh: csizmadiák (1636), szűcsök (1640), vargák (1656), szabók (1674), szíjgyártók, pajzskészítők, lándzsakészítők, kardművesek és lakatosok közös céhe (1667) Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára Céhlevelek XX/6, XLVI/9, LV/15, LIX/15.

8. A füleki katonaság és nemesség viszályairól írt az előző noszvaji konferencia előadói közül Benczédi László: Végváriak életviszonyai a XVII. században Magyarországi végvárak a XVI-XVI1. században - Tanulmányok (szerk. Bodó Sándor és Szabó Jolán) Eger, 1983. 101-103.

9. Szakály Ferenc. Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században Bp. 1969.

10. Mocsáry Antal i. m. III. k. 56.

11. Miskolczi Mihály református és Thuróczy Végh András lutheránus prédikátorok gályarabságáról ír pl. Reiszig Ede: Nógrád vármegye története a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai — Nógrád vármegye (Bp. 1911.) 521- 522.

12. Bővebben Pálmány Béla i. m. 90-96.

13. N. Kiss István: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek muraközi uradalmában 1638-1720 Hadtörténeti Közlemények 1983. és Szántó Imre-. A Zala vármegyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVI-XVII. században Hadtörténeti Közlemények 1984/1.

14. Pálmány Béla i. m. és uő. Szécsény úrbéri viszonyai az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig (1690-1848). Tanulmányok Szécsény múltjából 1. Szécsény, 1978. 47-80.

15. Karácson Imre i. m. I. k. 383-386. és 125.

16. A török leveleket közzétettük a Szécsényi Honismereti Híradó két számában: Levelek Szécsény második török hódoltsága korából 1983/2. 83-99. és Szécsényi és bujáki török parancsnokok levelei Koháry István füleki főkapitányhoz (1667-1680) 1984/2.

17. Mocsáry Antal L m. III. k. 244.

18. Nógrád megyei Levéltár Filmtár 9468-9470. sz. A nógrádi főesperesség canonica visitatio-ja 1674. a Kassai Állami Levéltár anyagából mikrofilmezve.

19. Részletesen tárgyaltuk a Szécsényi Honismereti Híradóban megjelent Háromszáz esztendeje, 1683. november 10-én szabadult fel Szécsény a török uralom alól című tanulmányunkban 1983/2. 53—71.

20. Pest megyei Levéltár IV—1/a Kgy. jkv. 1683—1684, a három vármegye instrukciója Mocsáry i. m. III. k. 107—110., a Heves-Külső Szolnok vm. által hozott határozatokat közli Borovszky Samu szerk. Magyarország vármegyéi és városai — Heves vármegye Bp. 190. 536-537.

21. Francisco Fabro Bremundan : Floro historico de la guerra movida por el Sultan de los turcos Mehemet IV. contra el augustissimo Leopoldo primero, emperador de germa162