Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)

Bornemissza György

előtt Pozsonyban létekor, visszakövetelvén a malmot. Miksa 1555. július 26-án elrendelte Zárkándy Pál és Figedy János egri várnagyoknak, hogy adják vissza a malmot a szerzeteseknek.3 9 7 Ezen oklevél birtokában nem tudjuk magyarázatát adni a Bornemisszafiúk állításának, mely szerint a kérdéses vízimalmot atyjuknak a szerzetesek átengedték. Sajnos nem tűnik ki egyik oklevélből sem, hogy e malom az 1555. évi adományozáskor a Bornemissza család birtokában volt-e vagy sem.

BORNEMISSZA GYÖRGY

Ö Gergely deák fia volt, amint azt a fentebb említett 1568. évi oklevélből is láthatjuk. Családi kapcsolatát a fentieken kívül még két forrás is hitelesíti. Az egyik magának Györgynek 1602. szeptember 28-án Eperjesen kelt testamentuma, mely így kezdődik: „En Bornemissza Gy örgy, kálnai, a néhai Gergely deák fia, ki egri kapitány volt és Ferdinand király idejében esett volt Egernél a kapitányságból török fogságba és Konstantinápolyba vitetett és ott öletett meg. . . ” 3 9 8

A másik egy 1589-es eperjesi ítéletlevél, melyben György néhai kálnai Bornemissza Gergely fiaként szerepel, mint felperes.397 398 399 Ekkor eredménytelenül végződött perrel támadta meg Rákóczy Zsigmond egri főkapitányt, Heves és Borsod vármegyék főispánját, valamint Rynoth Mihályt, a még atyjának adományo- -zott Gömör vármegyei Szentkirály és az Abaúj megyei Léh falvakban fekvő porciók megszerzése érdekében.

Egy 1592-ből fennmaradt leszármazási leírásból megtudjuk, hogy György, atyjának Fügedi (Figedi) Erzsébettel kötött házasságából született. Kálnói Bornemissza György felesége Semsey Margit (László fia Mátyás fia Ferenc leánya) volt. Istvánffy Miklós és hihetően annak nyomán Lehotzky András egyaránt tévednek,

397. HmL. Egri Káptalani Levéltár. Nagypréposti iratok. Numerus 28. Fasciculus 2. Numerus 2.

398. Bujdosó, 1878. 710.

399. HmL. XII-1. 55. kötet. Nr. 547.

116