Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Bornemissza Gergely utódai
BORNEMISSZA GERGELY UTÓDAI Bornemissza Gergely deáknak két fiáról: Györgyről és Jánosról sikerült adatokat találnom kutatásom során. A két férfiú pályája, életútja és sorsa azonban merőben eltérően alakult. A két Bornemissza-fiúról, akik még közösen élvezték néhai atyjuk érdemeit, egy 1568. július 28-án kibocsátott királyi adománylevél emlékezik meg. Eszerint II. Miksa az egri vár védelmében kiváló és bátor magatartást tanúsított, s a török fogságban állhatatos hazaszeretetéért kegyetlenül meghalt Bornemissza Gergely fiainak: Györgynek és Jánosnak két ingatlant adományozott. Az egyik Eger városában a Malomwdworhell nevű malom, a hozzá tartozó szigettel3 94 egyetemben, melyek a Felsőtárkány melletti karthauzi szerzetesekéi voltak, s melyeket atyjuk már korábban is bérelte évi 300 forintért. A szerződésben kimondották, hogy amennyiben majd ismét felépül és benépesül a karthauzi kolostor, a Bornemissza Gergely, illetve örökösei a zálogösszeg visszafizetése után tartoznak az ingatlanokat visszabocsátani a szerzeteseknek.394 395 (A kolostor azonban 1552. évi pusztulása után nem épült újjá és nem népesült be.) A másik malom, melyet adományul kaptak Bornemissza György és János, Nagytályán az Eger folyó mellett állott. E vízimalom az egri Szent Miklós kolostor ágostonrendi szerzeteseié volt, akik azt az uralkodótól kapták, de elpusztulván a kolostor, a malmot már korábban Bornemissza Gergelynek engedték át.396 Ez az utóbbi malom azonban semmiképpen sem simán és zavaró körülmények nélkül került Gergely deák kezére. Eszerint Bornemissza az egri vár 1552-es ostroma során elpusztult, leégett, s pusztává vált malmot már mint a vár prefektusa az egri püspökség jobbágyainak munkájával helyreállíttatta, az „erőszakkal” elfoglalta és „saját hasznára magának visszatartotta”. Emiatt az egri ágostonrendi szerzetesek panaszt emeltek Miksa cseh király 394. Ez a malom a mai Tűzoltó téri egykori tűzoltó-laktanya helyén állott, s tóle északra az Eger-patak egy meglehetó'sen széles, hosszan elnyúló szigetet képezett, mely még a XIX. században is megvolt. 1690-ben: „insula”. (HmL. XII-3. Liber 58. 395. HmL. Bártfai Szabó László regesztagyűjteménye. (Eredeti lelóTielye: Magyar Nemzeti Múzeum törzsgyűjteménye volt.) 396. Bujdosó, 1878. 710. 8* 115
