Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Az egri vár kapitánya
Mint a tüzes szerszámok jeles ösmerője, bőven vásároltatott azok készítéséhez szükséges lenolajat, gyantát, szurkot, köteleket, kenderzsineget, szíjakat és bőven lenvásznat, valamint 1 ezer darab kisebb-nagyobb agyagedényt.2 9 0 * * * Bornemissza éber szemmel kísérte a törökök minden mozdulatát, s megbízható kémei, felderítői („exploratores”) messze földeket bejártak hasznos értesülések nyomában. Az egri vár kémeinek az élén az ágói Sári András állt, akit még az 1552-es török ostrom során a törökök küldtek be a várba Dobóhoz megadási felszólításukkal .2 91 Sári — aki minden bizonnyal beszélte a török nyelvet — később értékes hírszerzői tevékenységet fejtett ki Eger vára részére; s kivált Budát és Pestet járta. 1553-ban Gergely deák kémei sorában találjuk még Zondy Pál jászberényi bírót, aki egészen Szegedig merészkedett el, továbbá a hasonlóan jászberényi Fekethe Pált, valamint Bíró Benedeket. 1554-ben Sári mellett felbukkant az egri várnak kémkedők sorában a már Dobó István által is foglalkoztatott kápolnai Fényes Ferenc, aki Hatvanból és Budáról vitt rendszeresen híreket Egerbe, valamint tályai Varga András és (füzes)abonyi Baráth István. Még egy pribéket is sikerült megnyerni egri kémnek.290 291 292 Gergely deák vigyázó szemmel kísérte a törökök és a velük szövetkezett erdélyiek minden felderíthető kapcsolatát. Ennek során 1553. augusztus első napjaiban elfogták portyázó katonái Izabella királyné íródeákját: Szegedi Ferencet. A deáknál talált, s a budai basához címzett titkos leveleket Bornemissza haladéktalanul felküldte Bécsbe I. Ferdinándnak. Levelében tájékoztatta az uralkodót a bennfentes íródeákból keményebb vallatással kicsikart vallomásáról (,,. . . rursus durius inquisitionis respondit”) is. Ennek révén kitudódott, hogy Petrovics Péter és Dóczy Miklós az Egerhez viszonylag közeü Kenderesen szálltak meg, ahonnan a törökök táborába igyekeztek, hadaikat pedig már Szolnok mellett a Tiszán túl 290. Vsz. 2. 251-252., 256. 291. Tinódi, 1974. 923-926. sorok. 292. Vsz. 2. 262-263. 89