Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)

Elfogatása, rabsága és kivégzése

lutheránusok voltak,30 0 pedig Figedy 1552-ben még az egri káptalan 27 gyalogosát vezette az egri vár védelmének megerősítésére.300 301

ELFOGATÁSA, RABSÁGA ÉS KIVÉGZÉSE

A törökök 1552. évi egri kudarcukba nem egykönnyen nyugodtak bele, s kivált a várhoz legközelebbi katonai bázisukról, Hatvanból, Véli szandzsákbég - az egri ostrom egyik résztvevő parancsnoka — egymást követően intézte háborgató, rabló portyáit, betöréseit az Eger környéki még szabad magyar területek s népe ellen.

Bornemissza Gergely, aki bár teljes energiájával a vár helyre- állításán és kellő felszerelésén munkálkodott, természetszerűen éber figyelemmel kísérte ezeket az ellenséges akciókat is, melyek kivált 1554-ben már egyre gyakoriabbakká és erősebbekké váltak. Ekkor mozgolódtak bizonyára török biztatásra az erdélyi hadak is Petrovics Péter vezetése alatt. Ekkor foglalta el az ellenség Fülek várát.

Bornemissza Gergelynek 1554 nyarán egy Nádasdy Tamáshoz, Zárkándy Pállal közösen intézett jelentése hű és igaz képet nyújt az egyre kiéleződöttebb katonai helyzetről. Elpanaszolták, hogy bár az uralkodó megparancsolta nekik a fegyverszünet sérthetetlenségének a megtartását; a hatvani törökök ezzel mit sem törődtek. Kihasználva az ő Egerből való távollétét — amikor is mint tudjuk Bécsben járt —, Heves vármegye északi részében Nádasdy Farkas (tarna)leleszi, illetve Barna János Heves megyei alispán (tarna)szenterzsébeti castellumára törtek („. . . Welibék unam chyatam miserat sub castellum . . .”). Az ellenség onnan 15 parasztot, közöttük asszonyokat és gyermekeket, 5 nyerges és 48 parasztlovat hajtott el. De már olyannyira merészekké váltak a hatvani oszmán csapatok, hogy az Égerrel határos felnémeti erdőben is négy ácsot fogtak el és hurcoltak magukkal, kiket azután

300. Szabó J. Gy., 1977. 104.

301. Tinódi, 1974. 313-314. sorok.

93